Ahelyett, hogy az évszázados szabványmegoldásokat foltozgatná, inkább az egyéni kreativitásnak enged szabad utat a kaliforniai Ergodex legújabb találmánya, a testre szabható billentyűzet. A DX1-et a gyártó nem is keyboardnak nevezi, hanem beviteli eszköznek, amelyet egy szűz platni és a ráragasztható - később kívánság szerint csavaró mozdulattal eltávolítható - billentyűk alkotnak. A 150 dolláros (kb. 30 000 forint) keyboardot kifejezetten játékokhoz találták ki, és alaphelyzetben csak huszonöt, tetszés szerinti helyre applikálható billentyű jár vele - újabb huszonötöt további 50 dollárért lehet rendelni.
Windowsra van, Macre nincs
Ergodex DX1
Az USB-porthoz csatlakozó billentyűzetet a gombok elhelyezése után az Ergodex Manager nevű célszoftverrel kell megtanítani arra, melyik billentyű mit csináljon: a Windows 2000 SP3 vagy XP alatt futó szoftver a programozható makrók révén alkalmas rá, hogy egy-egy billentyű lenyomására komplex utasításokat hajtson végre, vagy egész karaktersorozatokat jelenítsen meg a számítógépen. Az eszközhöz jár egy adag matrica is, hogy a tulajdonos el ne felejtse, mit melyik billentyűre mappelt.
Az egyes szám első személyű lövöldözés hívei például - ők az igazi célcsoport - jól teszik, ha egy bokorba gyűjtik a W, A, S és D billentyűket, hiszen az FPS-ek nagy része ezt az alapbeállítást használja a karakter irányításához. A céges szájton található képek szerint egyes felhasználók máris rájöttek a Counterstrike-hoz, a FarCryhoz, az Everquesthez és persze saját kéz-és ujjméretükhöz illő optimális billentyűelrendezésekre.
A németek fellázadtak
Jobbkezes Maltron
A testre szabható DX1 megjelenése paradigmaváltást hozhat a keyboardpiacon, amelyet kisebb elhajlásoktól és zsákutcáktól eltekintve több mint egy évszázada a QWERTY-kiosztású billentyűzet ural. A billentyűzet felső sorának kezdetéről elnevezett kiosztást 1868-ban szabadalmaztatta az amerikai Christopher Sholes, aki néhány évvel később 12 000 dollárért eladta az ötletet az írógépkirály Remingtonnak, és a világ latin betűket használó része azóta is QWERTY-t használ, annak ellenére, hogy ez a kiosztás az angol nyelvben előforduló betűik gyakoriságára épül. A rendszerrel elégedetlen németek és nyomukban a magyarok például egyszerűen felcserélték a Z-t az Y-nal, mert az utóbbi az angolhoz képest mindkét nyelvben igen ritka, és ehhez képest túl jó helyet kapott a klaviatúrán - ezért kezdődik a magyar kiosztás QWERTY helyett QWERTZ-cel.
A szisztéma legkomolyabb alternatívája mindezidáig a feltalálójáról Dvoraknak elnevezett billentyűzetkiosztás volt, amely hívei szerint hatékonyabb és kényelmesebb, mint a Sholes-féle változat. A két világháború között felmerült ötlet mégis olyan rossz fogadtatásra talált, hogy a Dvorak-billentyűzetet azóta is menedzsertankönyvekben emlegetik, mint annak iskolapéldáját, hogyan állhatja útját a fogyasztói ellenállás az innovációnak.
Fél kézzel, kéz nélkül
Kinesis Evolution
Az egyszerűsített Dvorak-billentyűzet sikertelensége persze nem jelenti azt, hogy ne lettek volna próbálkozások a klaviatúrareformra, de a ezek nem annyira a sztenderdizált billentyűzetkiosztás megváltoztatására, hanem inkább a jobb ergonómiára irányultak. Ma is több cég árul a szokványostól eltérő formájú - néha egyedi kiosztású - billentyűzetet. A Maltron például gyárt külön jobb-és balkezes klaviatúrát, és olyan modellje is kapható, amelyet a mozgássérültek orral-szájjal működtethetnek. A Kinesis billentyűzetei a japikat veszik célba: van közöttük irodaszék karfáira szerelhető kétrészes darab 500, és az íróasztal lapja alá rögzíthető változat 569 dollárért.
5 könyv
Több mint 600 meghökkentő, érdekes és tanulságos történet!
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!