Máté, Mirella
14 °C
30 °C

Új technológia forradalmasíthatja a memóriák gyártását

2008.03.20. 14:15
A kaliforniai Nanochip Inc. cég olyan új technológiát mutatott be, ami hosszú időre megoldhatja az adattárolás legnagyobb problémáját, az állandó miniatürizálási kényszert.

Az elektronikus áramkörök ma fotolitográfiás eljárással készülnek, ez nagyjából annyit tesz, hogy a kapcsolási rajzot rányomtatják a hordozó lapkára. Minél vékonyabb vezetékeket és kisebb logikai kapukat tudunk nyomtatni, annál nagyobb kapacitású és kisebb fogyasztású lehet egy csip. Ennek a technológiának azonban lassan elérünk a határaira, és fizikailag nem lehet már tovább kicsinyíteni az alkatrészeket.

Az új technológia a kétdimenziós lapka helyett háromdimenziós tömbbe helyezi el az adattároló cellákat, és miniatűr szondákkal végzi az adatok írását és olvasását. Egy szonda mérete jelenleg 25 nanométer, de a tervek szerint ennek a tizedére lehet csökkenteni; a mozgását pedig egy atomnyi pontossággal lehet vezérelni. Az adatok háromdimenziós elhelyezkedése miatt minden méretcsökkentés hatása négyzetesen jelentkezik a kapacitásban - ha egy cellát a tizedére sikerül zsugorítani, a tömb nem tízszer, hanem százszor több adatot tud tárolni. Ezzel átléphető Moore törvénye, ami szerint a digitális áramkörökön a tranzisztorok száma 18 havonta megduplázódik, ugyanis ennél jóval kisebb ütem mellett is fenntartható a teljesítménynövekedés.

Így néz ki a tömbösített memóriacsip (forrás: Nanochip)

A 2010-ben bemutatkozó első csipek 100 gigabájtos kapacitásúak lesznek, a következő generációban pedig elérhetik az egy terabájtot is. A technológia óriási előnye, hogy nem kell kétévente lecserélni a teljes gyártósorokat, mint a fotolitográfiánál, ahol a kisebb csíkszélességre való átálláshoz, gyakorlatilag új gyárat kell építeni, több milliárd dolláros beruházással. A technológia aránylag olcsó (a jelenlegi gigabájtonként 17-18 dolláros előállítási ár mellett nagyjából 1 dollár/GB várható), és a mikroszkopikus szondák fogyasztása (így az abból fakadó melegedés) is elhanyagolható a merevlemezek mellett, amelyeket szintén kiválthat az új csip.

A Nanochip 12 éve dolgozik a technológián, és befektetői között ott van az Intel is. Maga az elv, amin a technológia alapul, egyáltalán nem új, az elméleti alapjainak kidolgozásáért 1986-ban kapott fizikai Nobel-díjat az IBM két kutatója.