Az olcsó PC legendája

A kilencvenkilenc dolláros gép a veszteséges cég furfangos hadjáratának részeként került az áruházak polcára

Ken Segler elektromérnök, polgár, Las Vegas-i illetőségű, kenyerét játékautomaták szerelésével kereső szakember február közepén bement a helyi vasedénybe (Circuit City) és megvásárolta a Netpliance akciós internetszörf-gépét, az i-openert, és vett egy kábelt is, hogy legyen. Hazaérve leszakította a set-top-boxoknál egy nagyságrenddel praktikusabb, de az asztali PC-nél korlátozottabb i-opener borítását. A kábel egyik végét a gépbe, a másikat egy vinyóba dugta, és újraindítás után ott ragyogott egy teljesen jó PC, alig több mint kilencvenkilenc dollárért.

Forrasztópákás hackerünk, ez a dolgok rendje, terjeszteni kezdte az evangéliumot a levelezőlistákon, így hamar felvásárlási láz kezdett kialakulni a Circuit Citykben és a Netpliance honlapján. A csatolt merevlemezről mindenki a neki tetsző oprendszert tölthette fel a gépre, és az átalakítás nyomán egy olyan konfiguráció tulajdonosának mondhatta magát, amely a piacon minimum négyszer annyiba kerül. Segler harmincöt dollárért kezdte hirdetni az általa tuningolt kábelt.

A Netpliance-nak természetesen eszében sem volt ekkora örömet okozni a barkácsolóknak. A kilencvenkilenc dolláros gép a veszteséges cég furfangos hadjáratának részeként került az áruházak polcára. Az üzleti terv szerint a mélyen a gyári ár alatt eladott i-openerek okozta veszteséget a huszonkét dolláros internet előfizetésen nyerik vissza. A gépbe égetett programmal kizárólag a Netpliance-on keresztül lehet internetezni, így kerülhettek a billentyűzetre olyan speciális gombok, mint az e-mail-, időjárás-, és pizzagomb (a közismerten népszerű internetes pornográfia és bombarecept nem kapott külön gombot, pedig hát tök jó ábrákat lehet kitalálni hozzá).

Ráadásul elsőre úgy tűnt, hogy a Netpliance menedzsmentjébe annyi hozzáértés szorult, mint az i-opener célközönségébe. Irv DeGraw vezérigazgató kifejezetten örült neki, hogy a masinájuk belopta magát a hardcore Linuxos közösség szívébe, mert a felvásárlási láz jó reklám volt a cégnek, és a Linuxosok nyomulása ráadásul extra pozitív fényt vetett az egészre. DeGraw csak akkor köhögte a reluxára a whiskyt, amikor megmondták neki, hogy a lelkes vásárlóknak eszükben sincs előfizetni a Netpliance-nál.

Az cég az i-opener láz első héten közleményben reagált, amelynek lényege az volt, hogy a vásárlók többsége tisztességes, az i-opener átalakításához különben is átlagfogyasztóra nem jellemző, magas technikai tudás szükséges. Hogy ez a nyilatkozat mennyire nem hatott meg senkit, az is mutatja, hogy a tőzsdére frissen bevezetett cég, akkorát bukott, mint Rottenbiller Doberdónál - a részvényeik értéke pár nap leforgása alatt felére csökkent.

A cég képviselői ekkor úgy nyilatkoznak, hogy közel a megoldás. Több terv is született a népi dőzsölés beszüntetésére: többek között a vásárláskor kötelezően megvásárlandó előfizetés, illetve az alaplapok átszabása. Egy héttel később úgy döntöttek, hogy mindkét lehetőséggel élnek, és a részvények újból erőre kaptak.

A civil hadver-hekkelő mozgalom közben a tavaszi zsongás állapotába került. Kilencesével rendelték az i-openereket. Külön listán vitatták, hogy hova érdemes a lakásban gépet helyezni: a hálóba, a nappaliba, a konyhába, és egyet a kocsiba is. A legnépszerűbb alkalmazás a gép mp3-centerként való beállítása volt, fel a sublót szélére, aztán menjen a pszichedelikus plugin.

A gépbe égetett programmal kizárólag a Netpliance-on keresztül lehet internetezni, így kerülhettek a billentyűzetre speciális gombok

Ekkor, mint a botnak, vége szakadt az olcsó PC-nek. A márciusi modellekben már módosították az alaplapot, hogy megakadályozzák az átépítést, bár ez utóbbi nem olyan veszélyes, hiszen a szakértők már dolgoznak a megoldáson. Aki lekéste a bolti készleteket, vagy el sem indult értük, és a cég honlapján rendelte meg magának az i-openert, utóbb csak egy levelet kapott, hogy a cég döntése szerint a készülék és az előfizetés szorosabban kötődnek egymáshoz, így következő választási lehetőségek lépnek életbe: a gépet meg lehet kapni egy éves előfizetés vásárlása esetén, vagy anélkül - ötszáz dollárért.

Igazán csalódottnak csak az érezhette magát, akinek még a választás lehetőségét sem ajánlották fel, csak leemelték a kártyájáról az előfizetés árát.

Ken Segler, akitől a történet elindult, ezután kilószámra kapta a panaszos leveleket. Általános a harag. Az utólagosan megváltoztatott vásárlási szerződés minden bizonnyal tucatnyi per tárgya lesz. A Netpliance harcolgat, de nincs esélye, hogy pozitív eredménnyel jöjjön ki az ügyből.

Az biztos, hogy nem adnak el több kilencvenkilenc dolláros PC-t. Ellenben, akit érdekel, az eBayen kaphat átépíthető i-openert kétszázötven dollárért.