Még a több százezer forintba kerülő plazmatévéknek is van hiányosságuk: az összes létező színnek csak a töredékét tudják megjeleníteni. A katódsugárcsöves, folyadékkristályos és plazma technológiák ugyanis három alapszínből, vörösből, zöldből és kékből keverik ki a különféle színárnyalatokat. A sárga például a vörös és a zöld keveréke. A legfőbb gondot az okozza, hogy e három alapszín nem megváltoztatható, magyarán a gyártó alapbeállítása előre meghatározza, hogy a kijelző milyen színeket tud megjeleníteni.
Fénybontó
Az új technológiát azonban nem korlátozza a három alapszín, mondta el a BBC-nek Manuel Aschwanden, a zürichi műszaki egyetem munkatársa, a kutatócsoport tagja. A svájci kutatók rugalmas eljárásukkal a teljes színspektrumot meg tudják jeleníteni. Rendszerük egy úgynevezett diffrakciós rácsozatra épül, amely pont úgy néz ki, mint egy miniatűr reluxa. Ilyesmit jelenleg üvegszálas rendszerekben és projektorokban használnak, de ezekben az eszközökben szilárd rácsozat van. Ezzel szemben a svájci tudósok rugalmas polimerből építkeztek, amely áram hatására összehúzódik. Ezt az anyagot általában miniatűr mesterséges izmok kialakításához használják.
A rácsozat pontosan úgy működik, mint egy prizma: amikor fényforrás megvilágítja a rácsozatot, az a szivárvány színeire bontja fel a fényt. A módszert azért lehet kijelzőkben hasznosítani, mert a mesterséges izomra eresztett feszültségtől függően a rács kinyúlik vagy összehúzódik, és így mindig más színű fény jut át a rács elé helyezett apró lyukon.
A kutatócsoport már megépített egy négyszáz rácsból álló megjelenítőt, amely elég nagy felbontású, de túlságosan apró ahhoz, hogy hasznosítani lehessen. Most megpróbálják finomítani a rendszert, és már sikerült elérniük, hogy a műizmok megfeszítéséhez nem szükséges ezer volt, hanem csupán háromszáz, így a technológia könnyebben hasznosítható, és az elektronikai cégek számára érdekesebb.