Túl nagy a fény
A Moore-törvény azért került veszélybe, mert a chipgyártásban jelenleg használatos villantós-maratásos gyártási eljárás, a fotolitográfia elérte alkalmazhatósága fizikai határát: a létrehozható legkisebb struktúra a villantásnál használatos fény hullámhosszával megegyező - még kisebb áramkörök előállításához a jelenleg használatos ultraviola fény helyett atomvillanást kellene alkalmazniuk. A jelenlegi módszerrel pár száz nanométeres struktúrák állíthatók elő, a további miniatürizálás azonban a drága és durva vegyszerekkel operáló metódus még drágábbá és vegyszeresebbé tétele árán oldható meg.
Stephen Chou professzor, amerikai tudós olyan új módszert dolgozott ki, amellyel olcsón, minimális vegyszerigény mellett 10 nanométeres struktúrákat lehet a szilíciumba nyomtatni.
Hibás nyomat és törvényszegés
Chou LADI (Laser-Assisted Direct Imprint, lézerrásegítéses közvetlen nyomás) névre keresztelt módszerének lényege, hogy a nyomtatott áramkör részeit apró kvarckristály sablonokra karcolják. Amikor a sablon a helyére került a szilíciumlemezen egy pillanatra hátbalövik lézerrel, a hő hatására a szilícium megolvad, a sablon pedig belenyomódik, előállítva az áramkört.
Chou, aki a Nature csütörtöki számában publikálta elképzeléseit, 1996-ban kezdett kísérletezni az új eljárással. A LADI alkalmazásával adott felületre százszor annyi tranzisztor vihető fel, tizedannyi költséggel - ráadás, hogy a fotolitográfia húszperces üzemidejét pár másodpercre csökkenti.
Az eljárás gyengéje a szakértők szerint, hogy a több nyomtatási fázisból álló chipgyártási folyamat rendkívüli pontosságot igényel, különben a félrenyomott újsághoz hasonlóan elcsúszik és hibás működéshez vezethet. Amennyiben azonban az gyártók feladják az eddig bevált fotolitográfiát, a Moore-törvényt - ahelyett, hogy lekésnék - beelőzhetik.