Salamon
-1 °C
13 °C

Megnyomkodtuk a jövő számítógépét

Microsoft Surface

2009.01.31. 07:52
Alig szaggat, strapabíró és megmutatja, merre tart a világ: végre Magyarországra is megérkezett a Microsoft Surface, még ha kereskedelmi forgalomba még legalább egy évig nem is kerül. Kiderült, hogy a készülék egész jól működik, de a nappalikba várhatóan soha nem kerül majd be.

Mostanában jó Microsoftnak lenni. Az évekig gonosz óriásnak, majd magatehetetlen, béna kolosszusnak nézett cég mintha újra fiatalos lendületet vett volna, egyre-másra jönnek ki a vállalható, vagy kimondottan kedvelt termékei. Az Xbox 360 azt bizonyította, hogy új területekre is be tud törni, a Windows 7 bétája meg, hogy a hagyományos versenyszámban sem felejtett el mindent. A Surface viszont arról árulkodik, hogy ha akarnak, valami egészen újat is létre tudnak hozni Redmondban.

Nehéz játékos

Az ujjak mozgását érzékelő asztalon 2001. októberében kezdett el dolgozni a Microsoft két alkalmazottja, Steven Bathiche és Andy Wilson. A prototípus egy középen kivágott IKEA asztal volt, és annyira tetszett a vezetőségnek, hogy a fejlesztők több pénzt, nagyobb csapatot kaptak. 2004-ben már 85 verzióját készítették el a Surface-nek, aminek a végleges verziója 2005-re állt össze.

A nyilvános bemutatóra 2007. május 30-án került sor, Steve Ballmer leplezte le, hogy min is dolgoztak évekig, de a kereskedelmi célú szállításra 2008. áprilisáig kellett várni: ekkor kapta meg az AT&T az első Surface-t. Azóta kaszinók, hotelek, kiállítások vásároltak a szerkezetből, meg Disneyland, és olyan filmek merítettek belőle, pontosabban még a prototípusból ihletet, mint a Minority Report. A Microsoft meggyőzte Spielbelger, hogy ez a jövő.

Vagyis a jelen, a Surface ugyanis itt van előttem, a redmondi cég budapesti főhadiszállásán, a Graphisoft parkban. "Egy 136 kilós dobozban jött" - avat be a részletekbe Kőnig Tibor, a vállalat főmérnöke. Maga a Surface 90 kiló, ami nem technikai szükségszerűség, inkább a célközönség elvárása: "Ha a kaszinóban nekiütközik egy részeg, akkor is egyben kell maradnia, ezért ilyen masszív", mondja Kőnig.

Belülről könnyű

Az asztal oldala egyszerű plasztik, a lap széle üveg, a kijelző felülete műanyag, a jobbik fajta: a multitouch-felületek vagy túlságosan tapadnak, vagy túl érdesek, ezért rosszul esik rajtuk a munka, a Surface viszont tényleg megtalálta az egyensúlyt a két kellemetlen végpont között.

Sokan nem tudják, de ez a készülék nem érintésérzékeny felületet használ. Öt infravörös tartományban dolgozó kamera van a belsejébe építve, ezek figyelik az ujjmozdulatainkat, amit a központi processzor dolgoz fel. A csip egyébként nem különösebben erős, egy 2,13 gigahertzes Core 2 Duo dolgozik benne, ellentétben azzal a mindenhol megjelent információval, hogy négymagos, 2,66 gigahertzes Xeont használ. Nem, egy körülbelül 25 ezer forintos processzor van a már nem is nagyon kapható Ati Radeon X1600-as, meg pár gigabájt memória társaságában. Nem különösebben izmos konfiguráció tehát, de nem is hagyományos pc-ről van szó.

Viszont Vista fut rajta, és mivel fejlesztői gépről van szó, elő is csalogatható a csak egérrel irányítható operációs rendszer. De sokkal izgalmasabb a Surface-felület, amit egy projektor vetít rá az asztallapra, ennek megfelelően a gép zúg is mint a veszedelem, nappaliba be nem raknám. Nem is oda szánják.

Kőnig Tibor egymás után mutatja az alkalmazásokat. A főmenüben járunk, horizontálisan vannak egymás mellé rendezve az ikonok, amiket könnyed mozdulatokkal tudunk odébb lökni. Kipróbálom, tényleg nagyon intuitív az egész. "Mint az iPhone", mondom, de a szakember csúnyán néz rám, és emlékeztet rá, hogy a Surface már jóval korábban kész volt.

Dobáljuk a fotót

Mindenesetre számítógéppel már rég nem volt ilyen jó játszani, jellemző, hogy miközben a főmérnök a gép specifikációit próbálja elmagyarázni, Petyával, az operatőrrel nem bírunk magunkkal, és elkezdjük nyomkodni a Surface-t. Megtehetjük, hiszen a gép 52 érintést tud felismerni, nekünk hármunknak harmincat sikerült bizonyítani, több ujjunk nem volt.

"A kijelző 30 colos, a projektor 1024x768-as felbontású jelet küld rá", mondja Kőnig Tibor, miközben én fogok egy képet, magam felé fordítom, az ujjaim széthúzásával felnagyítom, aztán odalököm Petyának, aki elkapja majd bedobja egy mappába: nem ér rá fotókkal játszani, épp egy ablakban futó videóra rajzol az ujjával. Operatőr.

Aztán előkerül egy banki alkalmazás: Tibor egyéni azonosítóval ellátott kártyalapokat dob az asztalra, a rendszer egy szempillantás alatt azonosítja őket, mire virtuális fülek nőnek belőlük, amikre különféle banki termékek vannak írva: hitel, biztosítás, satöbbi. Ha megfogjuk a fület, kinyílik a kínálat, az ügyfél egyből láthatja, hogy a csúszkán beállított hitelösszeg, futamidő, beszámított érték függvényében miként változnak a havi törlesztőrészletek.

Fizetni azonban nem lehet a Surface-szel, bármennyire is ezt sugallták a különféle reklámvideók, legalábbis nem úgy, hogy az asztalra dobjuk a bankkártyát, aztán belehúzzuk a virtuális körbe a fogyasztásunkat a számláról. A gép ugyanis nem tudja felismerni a bankkártyát, ráadásul biztonsági kérdéseket is felvetne egy ilyen jellegű fizetés, úgyhogy ha készül is majd valaha pénzt elfogadó Surface, annak kártyanyílás lesz az oldalában.

Nem létezik az a program sem, amelyik kapásból lemásolja a telefonunkon tárolt fotókat az asztalra. Pontosabban van ilyen, de csak egy bizonyos típusú mobillal hajlandó együttműködni, és azzal is csak miután már párosítottuk wifin a Surface-szel.

Jövőre érkezik

A már merevlemezre másolt képeket, adatokat viszont remekül kezeli a rendszer. A gép lényegében hiba nélkül megérti, hogy mit szeretnék csinálni, és többnyire szaggatásmentesen dolgozik, csak néha lassul be. Azért az látszik, hogy egy Core i7 processzorral meg egy 4000-es sorozatú Radeonnal sokkal többe menne a Surface. Ráadásul a csip és a grafikus mag körülbelül százezer forintos pluszköltsége meg sem érződne a szerkezet 13,5 ezer dolláros, ma hárommillió, egy héttel ezelőtt kábé 2,5 millió forintos árához képest. A boldogabb utókornak: nem a gép lett drágább, csak válság idején ennyire ingadozik a forint.

A Surface tehát ahhoz elég olcsó, hogy nagyobb cégek megvegyék, és elkápráztassák vele a partnereiket, de az otthoni felhasználóknak túl sok, túl nagy, túl zajos, ezért ők meg sem vehetik, jelenleg csak amerikai vállalatok rendelhetnek a termékből. Akadt is jelentkező bőven, Kőnig Tibor elmondja, hogy volt olyan idő, amikor gondot okozott a gyártás, olyan nagy volt a kereslet, mára több ezer darabot adtak már el belőle. Az amerikai piac után 2009-ben Nyugat-Európába is megérkezik a Surface, Kelet-Európa és azon belül Magyarország várhatóan 2010-ben számíthat a hivatalos megjelenésre.

Az otthoni felhasználóknak viszont talán kevesebbet kell majd várniuk az élményre, hiszen a Microsoft elhatározta, hogy mindent érintésérzékennyé tesz. A Windows 7-nek ez az egyik nagy, de valójában még nem nagyon tesztelt újdonsága: jóval finomabban lesz képes majd értelmezni a gesztusvezérlést, mint elődei, csak a megfelelő hardvert kell majd csatlakoztatni, és mindenki Surface-t varázsolhat a nappalijába.

Voltak már kísérletek

"De a végleges verzió jobban működik majd, mint a béta, ugye?", kérdezem a főmérnököt, utalva arra a videóra, amiből kiderült, hogy a Windows 7 még csak papíron érintésérzékeny, de a szakember megnyugtat, hogy mostanra már sokkal jobban működik a rendszer, érintésérzékeny kijelzőből meg egyre több van egyre olcsóbban, szóval csak telepíteni kell a 7-est, és kész az asztali Surface.

Persze sok múlik az operációs rendszeren, meg a felszínen: a HP már most is gyárt érintésérzékeny gépet, a Touchsmartot, amit tavaly a berlini premieren nyomogattam meg, és már akkor is nagyon meggyőzőnek találtam. Érintésérzékeny kijelzővel látták el a HP-hez képest filléres Asus Eee Topot is, ami viszont egyből használhatatlan lett, amint a spéci grafikus felület helyett a hagyományos, windowsos környezetben próbáltam vezérelni az ujjammal.

Kőnig Tibor viszont nem aggódik, szerinte a Windows 7 annyival fejlettebb lesz, hogy a rendszer kitalálja, mit akarok, és nem kell majd a körmömmel szórakozni, ha csak a gördítősávot akarom lejjebb húzni a böngészőben.