Licencdíjak
A Microsoft a VC-9-cel az MPEG-2 tömörítéssel kelt versenyre, mikor tavaly szeptemberben benyújtotta a szabványt a mozgóképes és televíziós mérnökök szervezetének (Society of Motion Picture and Television Engineers, SMPTE). Jelenleg az MPEG-2 tömörítést hasznáják a műholdas és kábeles televízós adásoknál, a videószerkesztő stúdióeszközökben és a DVD-lejátszókban.
Ha véglegesen elfogadják a szabványt, az új generációs eszközök már a Microsoft technológiáját használják majd. Dekóderenként és kódolónként 10, illetve 15 cent licencdíjjal számolva ebből a forrásból is is újabb hatalmas bevételekhez juthat majd a szoftvercég.
Tartanak tőle
A NEC és a Toshiba HD-DVD szabvány kék lézert használ, így a kisebb hullámhossz miatt jóval több adat rögzíthető egy lemezre, mint a ma általánosan használt vörös lézerekkel. Egy újraírható HD-DVD-re 20 gigabájt rögzíthető, egy csak olvasható lemezre egy rétegben 15 gigabájt, kettőben pedig 30. A vörös lézeres DVD-kre egy rétegben 4,7 gigabájt, kettőben 8,5 gigabájt fér.
A HD-DVD-nek is akad azonban ellenfele, a Sony, Hewlett-Packard és a Dell által támogatott Blu-Ray technológia. A csata nagyban hasonlít a VHS és a Betamax egykori küzdelmére, ráadásként még egy szereplővel: Kína ugyanis tavaly év végén bejelentette, hogy saját DVD-szabványt fejleszt.
A News.com beszámolója szerint Hollywood és a fogyasztói elektronikai cikkeket gyártó cégek régóta tartanak a Microsofttól. Úgy vélik, ha a vállalat meg tudja vetni a lábát az ágazatban, idővel átveszi az irányítást, például magas licencdíjak megállapításával. A szabvány végleges elfogadtatásához a Microsoftnak így arról is meg kell győznie a szervezetet, hogy előnyös licencfeltételeket szab majd.