Processzorháború: folyt. köv.

AMD Duron A harc még nem ért véget

Az AMD korábbi ígéreteihez híven nekilátott az Athlon sorozat kiszélesítéséhez, aminek célja, hogy az Athlon magra épülő chipekkel a teljes processzorpiacot le tudja fedni. Ennek a folyamatnak az első állomása lesz júniusban a Thunderbird és a Spitfire kódnevű fejlesztések megjelenése: előbbit a Pentium III, utóbbit a Celeron sorozat konkurenciájának szánja a gyártó. Mindkét chip alapja egy továbbfejlesztett Athlon mag, amelyben már integrálva van a másodszintű cache, hogy az a processzor valódi órajelén futhasson. A Thunderbird várhatóan 256 KB cache-t fog tartalmazni, 266 MHz-es rendszerbuszt használ, és már réz alapú gyártási technológiával készül majd. Az 1,25 GHz-es órajellel debütáló chip a Pentium III-asok konkurense lesz.

Ugyanezt a processzormagot fogja használni a Spitfire is, de csak 128 KB L2 cache lesz rajta, marad a 200 MHz-es busz, és az alumínium alapú technológia is. A piac alsó szegmensét megcélzó processzort nevében is megkülönböztetik az Athlon sorozattól, hiszen ez Duron néven fog bevonulni a boltokba és a köztudatba. A Duron ára és teljesítménye várhatóan versenyképes lesz a megfelelő órajelű Celeronokkal, ami az AMD hagyományoknak megfelelően valamivel alacsonyabb árért valamivel nagyobb teljesítményt jelent.

Kis meglepetés az egyszeri felhasználóknak, hogy a külső cache eltűnésével megszűnik az Athlonos tokozás is, vagyis az új chipek új foglalatot is kapnak. A Thunderbird első sorozatai még a régi Athlonos Slot A tokozással jelennek meg, de ezekből csak néhány kiválasztott nagy gyártó kap majd - elsősorban a Compaq és a Gateway - hogy ők tovább használhassák az AMD 750-es chipsettel ellátott alaplapokat, és csak később kelljen átállniuk az új tokozásra. A többi Thunderbird chip és a Duronok azonban már Socket A tokozással jelennek meg, aminek külön pikantériája, hogy egyetlen jelenlegi Athlon alaplap chipkészlete sem támogatja őket. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi Athlon tulajdonosok csak alaplapcsere révén tudnak majd Thunderbirdre váltani, már persze ha egyáltalán akarnak. Az AMD szerint ez nem komoly gond, hiszen a vásárlók kevesebb, mint 5 százalékát érdekli az upgradelés, és egyébként is júniusra elkészül a Via KZ133 chipkészlete is, amely már kezeli az új processzorokat.

Míg az AMD egy nagyobb teljesítményt ígérő chippel cseréli le az olcsóbb vonalát eddig vivő K6-2 sorozatát, addig az Intel egészen más újdonságot tartogat a Celeron sorozat folytatásában. A Timna kódnéven folyó fejlesztés célja, hogy még több funkciót integráljanak a processzorba, és így tovább csökkenthessék a számítógépek árát. A Timna chipek a processzormag mellett a grafikus vezérlőt és a memóriakezelőt is tartalmazni fogják, így nemcsak a videokártyát, de az alaplapi chipkészlet egyes elemeit is kiválthatják, amivel a gyártók újabb költségeket takaríthatnak meg.

A több funkciót integráló processzor nem épp új ötlet, korábban a Cyrix Media GX processzorával már befürdött vele, mivel nem sikerült elég magas órajelet elérniük, de az utód Via most is dolgozik egy többfunkciós chipen. A Timna 600 MHz feletti sebességen fog megjelenni az év második felében, a teljesítményről pedig a Katmai processzormag fog gondoskodni. A chipen 128 KB L2 cache lesz, és a Socket 370-es foglalatba fog illeszkedni. Várhatóan ez is Celeron néven kerül majd forgalomba, de nem felváltani fogja a régi Celeronokat, hanem inkább kiegészíteni.

Megoszlik az elemzők véleménye abban, hogy milyen fogadtatásra számíthat a Timna. Az alacsonyabb árért cserébe ugyanis kisebb teljesítményt és a hardverelemek korlátozottabb variálhatóságát kapja a vevő. Sokak számára elegendő lehet ez a teljesítmény is, a tendencia viszont az, hogy nem a legolcsóbb gépek a legkeresettebbek, hanem nagy az igény a minőségi alkatrészekkel - jobb videokártyával, CD-íróval - felszerelt gépekre is. A Timna sikere így nagyban azon múlik, hogy a nagy gyártók mennyire karolják fel, hisz szerencsés esetben ez a processzor újraélesztheti a 600 dollár alatti piacon is a versenyt, ahol pár éve még lelkesen licitáltak egymás alá a cégek.

Az biztos, hogy az Intel a Willamette processzorral fog válaszolni az AMD Thunderbirdjének megjelenésére, csak azt nem tudni, hogy ez pontosan mikor lesz. Hivatalosan a chip ez év második felében fog megjelenni, 1,4 GHz-es órajelen. A szakma egyöntetű véleménye, hogy erre legfeljebb az utolsó negyedévben fog sor kerülni, de akkor is csak korlátozott számban fog szállítani az Intel, amely az idén még inkább a Pentium III sorozatra koncentrál majd. A Willamette már teljesen új processzormagot tartalmaz, kifejezetten magas órajelekre optimalizálva, ezért itt már a verziók is 100 MHz-enként követik egymást, viszont csak 2001 első negyedévében fognak megindulni nagyobb tételben a Willamette szállítások, amikor is már 3 változata (1,3, 1,4 és 1,5 GHz-es) is lesz a chipnek, a Pentium III-asok ára pedig a mainál lényegesen alacsonyabb lesz. Az ok egyszerű: kapacitáshiány. Az Intel jelenleg sem tud elég PIII-at szállítani, és bár a nyilatkozatok szerint az év második felére megoldódik ez a probléma, tanácsosabb lesz nem kockáztatni egy újabb szállítási fiaskót azzal, hogy túl hamar csapnak nagy reklámot az új processzornak. Idén tehát még főleg a PIII-asoknak kell majd tartaniuk a frontot, amelyek 1133 MHz-es csúcssebességgel fogják befejezni pályafutásukat.