Elindult az Indamedia média és marketing-kommunikációs kiadványa.
További szakmai tartalmakért kattints és kövess bennünket!
MEGNÉZEMA Facebook renoméjának már a 2016-os amerikai elnökválasztás állítólagos orosz befolyásolásában játszott szerepe, vagyis az oldalon elszaporodó álhírek és orosz finanszírozású politikai hirdetések körüli felhajtás se tett jót. De ennél is jobban megtépázta a cég hírnevét a március közepén kirobbant Cambridge Analytica-botrány, amely során kiderült, hogy a CA pár éve a Facebookon keresztül jogosulatlanul jutott hozzá legalább 87 millió ember adataihoz, a Facebook pedig nemcsak ebben az ügyben, hanem feltehetően egy sor hasonló esetben sem védte eléggé a felhasználók személyes adatait.
Azóta sorra jönnek a hasonló ügyek: több millió ember érzékeny adataihoz férhetett hozzá éveken keresztül gyakorlatilag bárki, több száz app problémásan kezelte az adatokat, a Facebooknál dolgozók jelszó nélkül is be tudnak lépni a fiókunkba, és amúgy is sok tízmillió kamuprofillal van teleszemetelve az oldal. Nem csoda, hogy Mark Zuckerberg cégvezért áprilisban eléggé megizzasztották az amerikai szenátusi meghallgatásán, nemrég pedig az Európai Parlament előtt kellett magyarázkodnia – és bár ezen úgy általában bocsánatot kért, az igazán kényes kérdéseket megkerülte, amivel jól fel is dühítette az EP-képviselőket.
Pörgött is a #DeleteFacebook hashtag Twitteren, és általában is érzékelhető volt egy erősödő protesthangulat az utóbbi hónapokban. Ebben a cikkben mi is összefoglaltuk, hogyan tudja törölni magát Facebookról, illetve hogy tudja jobban védeni az adatait, ha azért mégiscsak maradna az oldalon.
Ha viszont tényleg elgondolkodott azon, hogy továbbállna, összeszedtünk néhány lehetséges alternatívát, amelyek szigorúbb adatvédelmet, kevesebb reklámot és több kontrollt ígérnek.
A friss Facebook-ellenes felbuzduláson a mobilon elérhető Vero nyert a legnagyobbat: februárban a letöltési lista tetejére ugrott az App Store-ban, és a cég szerint 200 ezerről 4 millióra nőtt a regisztrációk száma. Az app valójában nem új, még 2015-ben indították, de egészen mostanáig nem sok vizet zavart, és azért az a valószínűbb, hogy ezután se fog.
Maga az app leginkább talán az Instagramra hasonlít, csak éppen sötét hátterű kivitelben. A 15 perc hírnevet viszont inkább az hozta meg a Verónak, hogy azt ígéri, sokkal nagyobb kontrollt kapunk az adataink felett, mint a csúnya gonosz Facebookon:
A Vero persze igyekszik is minél jobban meglovagolni a népszerűségi hullámot. Egy április közepi videóban például „társadalmilag felelős közösségi oldal”-ként mutatja be magát, amely „a felhasználóit a vevőivé teszi, nem a termékeivé”.
Az app neve egyébként eszperantóul van, és azt jelenti: igazság. Az igazság viszont az, hogy azért több komoly kritikát is kaptak a nagy népszerűségnövekedés közepette:
Felmerült kritikaként az is, hogy a Vero később fizetős lesz, ez viszont egyáltalán nem ördögtől való gondolat, már a Facebooknál is bevallottan felmerült, és hát általában ez a reklámmentesség ára – ahogy az ingyenességé meg a reklámok.
Eredetileg az első egymillió regisztrálónak lett volna örökre ingyen a szolgáltatás, majd fizetőssé tették volna. Aztán határozatlan időre meghosszabbították ezt a kváziakciót, arra hivatkozva, hogy ezzel kompenzálják a növekvő érdeklődés miatt jelentkező technikai akadozást. Ez persze nem puszta nagylelkűség, hanem jól felfogott üzleti érdek: botorság lenne épp akkor elkezdeni pénzt kérni, amikor megkérdőjelezhető a kínált szolgáltatás színvonala.
Egy magyar cég is rárepült a Facebook adatvédelmi rései által nyitott piaci résre: a Tresorit március végén bejelentette, hogy közösségi finanszírozási kampányt indítanak egy kifejezetten a magánszféra védelmére fókuszáló közösségi oldal létrehozására.
Ahogy a Vero esetében láttuk, az ilyesmit könnyebb mondani, mint rendesen megvalósítani. A Tresorit viszont sokkal jobb pozícióból indul, mert egy nemzetközileg ismert és elismert cégről van szó, amely vállalatoknak kínál felhőtárhely- és fájlmegosztó-szolgáltatást, és éppen azzal tűnik ki a mezőnyből, hogy a biztonságra, a titkosításra, az adatok erős védelmére helyezik a hangsúlyt.
Szerintünk lehetséges titkosítással egy olyan Facebook-alternatívát létrehozni, ami hasonló funkciókkal rendelkezik, és összeköti a felhasználókat – de eközben végig garantálja az adataik védelmét
– írták az Indiegogón futó kampány indulásakor.
Az indítani tervezett oldal neve Prevaat, és a lényege, hogy az ismerőseink körében ugyanúgy közzétehetünk bejegyzéseket, mint a Facebookon, de ezekhez – így minden adatunkhoz – viszont csak az ismerőseink férnének hozzá, a Prevaat fejlesztői nem. Ezt végponttól végpontig terjedő titkosítással lehet elérni, amelyet nemcsak a Tresorit, hanem az utóbbi pár évben egyre több népszerű szolgáltatás is használ, például az olyan csevegőappok, mint a WhatsApp vagy a Signal.
Finanszírozási célként 1 millió dollárt (268 millió forintot) adtak meg, ami elég bátor vállalás, de a fejlesztők célja a kezdeményezéssel bevallottan az is, hogy felmérjék, egyáltalán van-e igény ilyesmire. Egyelőre úgy tűnik, nincs: a cikk írásakor még tíz nap van hátra a kampányból, és eddig 3480 dollár jött csak össze 105 támogatótól. A prevaat.com-ot mindenesetre március végén már beregisztrálta a Tresorit, biztos, ami biztos.
A Minds nemcsak közösségi oldal, hanem digitális pénztárca is egyben: eredeti tartalom gyártásáért saját kriptovalutát ad a felhasználóknak. A rendszer mindennap megnézi, ki mennyit tett hozzá a közösséghez, és minden felhasználó az aktivitása arányában részesül a naponta szétosztott kriptopénzkeretből.
És hogy mire lehet elkölteni ezt a belső használatú valutát? Például vehetünk rajta további megtekintést a megosztott tartalmainknak – vagyis minél aktívabb valaki, annál többen láthatják is, ami átláthatóságot ad a Facebook titkos algoritmusaival szemben. A megkeresett kriptotallérokból mások fizetős tartalmait is megvehetjük, vagy akár a kedvenc tartalmaink előállítóinak is adakozhatunk.
A Minds se új szereplő, 2015-ben indult, és akkor az Anonymous hekker-aktivista kollektíva rögvest be is állt mögé. A nyílt forráskódú platform, az anonim fizetőrendszer és a végpontok közötti titkosítással működő üzenetküldés a Facebookból az adatvédelmi parák miatt kiábrándult felhasználóknak is szimpatikus lehet.
Nagyon hasonló elven működik a Steemit is, csak míg a Minds inkább a Facebookra hasonlít, ez a Reddit kriptovaluta-alapú kiadása. Itt is működik egy kriptovalutás kompenzációs rendszer, a posztokat a Reddithez hasonlóan fel lehet szavazni, a legnépszerűbbek pedig kriptoérméket érnek a posztolónak. A cég szerint az oldal már havi 10 millió látogatásnál tart.
A Raftr tavaly indult, egy korábbi Yahoo-vezető alapította.
A Raftr témákat helyez a középpontba, nem a felhasználókat. Az emberek különféle témákat tudnak követni, amelyekhez az oldal csokorba gyűjt kapcsolódó cikkeket, videókat, tweeteket, illetve belső blogokat, amelyeket a felhasználók írnak, szintén az adott témához kapcsolódóan. Bárki tehet közzé kapcsolódó bejegyzéseket is, és lehet csetelni az azonos érdeklődésű emberekkel, na meg a beépített csetbotokkal, amelyektől például a témához kapcsolódó adatokat lehet kérdezni.
Az egész olyan, mintha egy fórumot összeházasítanánk egy hírolvasóval, hozzácsapnánk egy blogmotort, és az egészre ráhúznánk egy közösségi oldalt. A Raftr célja, hogy az emberek értelmes dolgokról beszéljenek értelmes formában. Aztán hogy ebből mi sül ki, azt meg lehet nézni az oldalon, az épp népszerűnek számító témák között, például az amerikai politika köré kerekített felületen.
A Diaspora volt az első igazán nagy hévvel Facebook-gyilkosnak kikiáltott alternatív közösségi oldal még 2010-ben. A nagy reményekkel indult, nonprofit, decentralizált, magánszférát szigorúan védő, reklámmentes oldal végül persze a Facebookot nem nyírta ki, de saját magát majdhogynem igen. 2012-ben aztán a fejlesztők inkább bedobták a szoftvert a közösbe, azóta a Diaspora inkább egy szabad hozzáférésű közösségioldal-platform, ahol bárki létrehozhatja a saját közösségét.
A másik rutinos versenyző az Ello, amely 2014-ben tűnt fel először, és természetesen rögtön a Facebook nagy riválisaként ünnepelte a világ, egészen néhány héttel későbbig, amikor szépen el is felejtette mindenki. Az oldal azóta némileg fókuszt is váltott, és leginkább művészekre és más független kreatívokra céloz a Pinterestre hajazó, reklám- és adatgyűjtésmentes felületével.
A közelmúlt facebookos botrányainak köszönhetően az Ellónak volt egy finoman észrevétlen másodvirágzása, de igazán megnőni feltehetően sose fog – ami egyúttal azt is jelenti, hogy aki egyszerre vágyik újszerű és old school, kicsit esetlen, de annál ártalmatlanabb közösségi oldalra, annak itt a helye.
Végül érdemes azt is megjegyezni, hogy nem feltétlenül kell egy egész közösségi oldal a Facebook helyettesítésére, az egyes funkciói különböző szolgáltatásokkal is kiválthatók – ami persze kicsit kényelmetlenebb, mintha egyetlen helyen megtalálnánk mindent, de hát a boldogságért néha meg kell dolgozni.
És persze ha minden kötél szakad, még mindig ott a Google Plus!
Na jó, csak vicceltünk.
Minden botrány és heves fogadkozás ellenére összességében azért mégis igen valószínűtlen, hogy tömeges elvándorlási hullám törjön ki, mert a Facebook – néhány társával együtt – olyan óriásira nőtt, hogy ma már elég nehéz lenne helyettesíteni.
Erre az esetre összeszedtünk, hogy tudja gatyába rázni a Facebook-profilját, ha már megválni nem szeretne tőle:
És aki esetleg nagyon megsajnálta volna a Facebookot a sok balhé, kritika és szabadságharcos lelépő miatt, annak van egy remek hírünk: a világ nagy része valójában magasról tesz rá, hogy mi történik az adataival, és a botrányok ellenére a Facebook továbbra is elképesztően népszerű, sőt ugyanúgy dől hozzájuk a pénz is, mint ha mi sem történt volna.
Elindult az Indamedia média és marketing-kommunikációs kiadványa.
További szakmai tartalmakért kattints és kövess bennünket!
MEGNÉZEM
Rovataink a Facebookon