A vízügyi igazgatóság azért kért szakvéleményt a keszthelyi egyetemtől, mert a rendkívül alacsony - jelenleg mindössze 45 centiméteres - vízállás miatt szárazon maradt a balatoni nád gyökérzetének egy része is.
- Ha a tó befagyása után a nádvágók megkezdenék a munkát, letaposhatnák a jég fölé került részeket, ami évekre visszavetné a nád fejlődését - mondta a szakember.
A vízügyi igazgatóság az egyetemi szakvélemény alapján az idén nem hirdeti meg a nádvágást, amelyet magánvállalkozók és önkormányzatok szoktak elvégezni. Fejér Vilmos elmondta: a nádvágás a vízügyi igazgatóságnak évente 15-20 millió forintjába kerül.
- A tóparti részeket borító mintegy 1.100 hektárt kitevő nádasoknak évente 80 százalékát szokták levágni, az idén 850 hektárt kellett volna learatni. Szerencsére az elmúlt időszakban évi 600-700 hektár nádast levágtak, így egy év kimaradása nem okoz gondot - tájékoztatott a szakember.
A Balatonon legutóbb az 1980-as évek végén fordult elő, hogy nem tudták levágni a nádat.