Magyar tudósok panteonja és Nobel-díjasok múzeuma épül a fővárosban
A magyar tudósok panteonja és a Nobel-díjasok múzeuma szimbolikus alapkőletételeként, Nobel-díjas magyar tudósok és világra szólót alkotó társaik közös márványtábláit avatták fel az ELTE Természettudományi karának aulájában csütörtökön, Bolyai János születésnapja alkalmából. Az öt-tíz év alatt megvalósuló, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), a Magyar Tudományos Akadémia (MTA), a Bolyai János Alapítvány, az Országos Széchenyi Könyvtár, valamint a Bay Zoltán Tudomány és Technikatörténeti Alapítvány összefogásával induló
program első lépéseként a lágymányosi egyetemvárosban a Magyar Tudósok körútja mentén 14 világra szólót alkotó magyar tudós szobrát állítják fel a Hősök tere mintájára - mondta Klinghammer István, az ünnepségnek helyet adó ELTE rektora az MTI-nek. Hozzátette: az ELTE északi és déli tömbje között húzódó, a
Magyar Tudósok körútja által határolt eddig névtelen tér Bolyai
János nevét veszi fel. A rektor tájékoztatása szerint a lágymányosi egyetemváros ad majd otthont a magyar Nobel-díjasokat bemutató múzeumnak is, ahol a világhíres tudósok mindazon kézírásos és tárgyi hagyatékát gyűjtik össze, amelyek jelenleg különböző múzeumokban, levéltárakban, illetve az Egyetemi Könyvtárban berendezett tárlaton találhatók meg.
Klinghammer István arról is beszélt, hogy a program részeként októberben kezdeményezték annak a Duna felett átívelő, az egyetemvárosból induló gyaloghídnak a megépítését, amely a tudomány és a kultúra nagybecsű intézményeit kötné össze. Monok István, az Országos Széchenyi Könyvtár főigazgatója elmondta, hogy a Bolyai-díjasok alapítványt hoznak létre egy nemzetközi közgyűjteményi Bolyai-díj létrehozására, amelyet azok a szakemberek kapnak, akik tudományos tevékenységükkel szellemi kincseink megőrzésén munkálkodnak.