Magyar kutatás a pulzáló csillagokról
"Amikor megpendítünk egy húrt, a rezgés sokat elárul annak anyagáról, szerkezetéről. Hasonlóképpen van ez a csillagok esetében is. Rezgéseik, illetve a rezgések periódusának változása alapján a csillag szerkezetére következtethetünk" - magyarázta az MTI-nek Ábrahám Péter, a Magyar Tudományos Akadémia Konkoly-Tege Miklós Csillagászati Kutatóintézetének igazgatóhelyettese.
A jelenséget leíró elméleti modellek legfontosabb próbakövei közé tartoznak az RR Lyrae típusú változócsillagok. A változó fénygörbével rendelkező RR Lyrae csillagok vizsgálatát mintegy 70 évvel ezelőtt kezdeményezte az MTA KTM Csillagászati Kutatóintézetének munkatársa Detre László , az úgynevezett Blazhko-effektus okára azonban eddig nem sikerült rájönni.
Az MTA KTM Csillagászati Kutatóintézetének kutatócsoportja Jurcsik Johanna vezetésével ezeket a csillagokat figyelte meg és hosszas kutatás után arra az eredményre jutott, hogy a fényességingadozás nagysága a pulzáció periódusától, azaz a csillag rezgéseinek gyakoriságától (a rezgés frekvenciájától) függ. "Ez annyit jelent, hogy ha egy csillag lassabban pulzál, akkor pulzációja erősségét sem változtathatja túl gyorsan" - mondta el az igazgatóhelyettes.
A Csillagászati Kutatóintézet tudósai indirekt bizonyítékot találtak továbbá arra, hogy a fénygörbe változásának frekvenciája és a csillag forgási sebessége között is van kapcsolat. A pulzáció és annak szabályosan ismétlődő változása, modulációja közötti kapcsolat felismerése komoly előrelépést jelent a Blazhko-effektus megértésében.