MISZ: nincs kormányzati tudományos politika
Magyarországon nem létezik kormányzati tudományos-innovációs politika, ami a gazdaság versenyképességének alapját jelenthetné - vélekedtek a szakemberek a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) közgyűlésén csütörtökön Budapesten. A magyar gazdaság versenyképessé válásához a kutatás-fejlesztést és az innovációt stratégiai ágazattá kell minősíteni - mondta Pakucs János, a MISZ elnöke beszédében. Hozzátette: ehhez elkötelezett kormányzati lépésekre és az ágazat központosított, minisztériumi szintű irányítására van szükség. Az elnök az elmúlt évben a kutatás-fejlesztés területén történt események közül kiemelte és "nemtelen vitának" nevezte az alap- és alkalmazott kutatások szétválasztására irányuló próbálkozásokat. Pakucs János a versenyképesség növelésének rossz értelmezését látja abban a kormányzati politikában, amely az kizárólag az élőmunka költségeinek csökkentését tűzi ki célul. Úgy vélekedett, hogy Magyarország ezen a téren nem veheti fel a versenyt a távol-keleti országokkal. Megjegyezte: a versenyképességi verseny élén álló országokra főleg a magas hozzáadott értékű munkák esetében nem az alacsony bérköltségek, hanem a magas bérszínvonal a jellemző. A nemzeti jövedelemből a kutatás-fejlesztésre fordított összegek 2002 óta folyamatosan csökkennek, a 2002-es 1,01 százalékról 2004-re 0,89 százalékra mérséklődtek - ismertette a KSH adatait az elnök. Kiemelte: az Innovációs Alapba a kormányzati hozzájárulási kötelezettség elhalasztása miatt 3,5 milliárd forinttal kevesebb jutott 2005-ben.
Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke beszédében úgy vélekedett, hogy Magyarországon sok olyan nézet került előtérbe, amely megkérdőjelezi a kutatás-fejlesztés fontosságát. Adatokat ismertetve az elnök elmondta: egészségtelen, hogy a kutatás-finanszírozásban 58 százalékos az állami és csupán 30,7 százalékos a vállalkozói szféra részesedése. Az egy főre jutó ráfordítások tekintetében pedig Ausztria, Csehország és Finnország is Magyarország előtt áll. A kormányzati oktatáspolitika hibájának vélte a természettudományi és műszaki diplomával rendelkezők, és a tudósok alacsony számát. Nem a gazdaság és a tudomány szempontjából fontos szakokon képeznek hallgatókat - jegyezte meg. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke szerint a vállalkozók az átlátható és rugalmas pályázati rendszert és a kormányzati politikát hiányolják. Vélekedése szerint a kkv-k a "túlélésért küzdenek", míg a termelés jelentős része külföldi vállalatok kezében van, amelyek azonban a kutatás-fejlesztést nem hozzák Magyarországra. Az elnök szerint az ágazat fejlődéséhez a vállalkozói szféra nagyarányú szerepvállalására van szükség, és arra, hogy az Innovációs Alap 75 százaléka gazdasági társaságokon keresztül jusson az intézményekhez.