Asszociatíve gondolkodnak a sáskák
Az éhes és a jóllakott sáskák táplálékválasztását figyelve brit tudósok rájöttek, hogy a sáskák tanulnak a rossz tapasztalatokból, s meglehetősen primitív idegrendszerük ellenére képesek valamiféle "asszociatív gondolkodásra".
A magasabb rendű élőlények táplálékukat sok szempont alapján választják meg. Szerepet játszik az íz, a megszokás, és a táplálékfajtához kapcsolódó egyéb hatás.
Az emberek és más gerincesek néha előnyben részesítenek olyan táplálékot, amire mint nehezen megszerezhetőre emlékeznek, vagy amit nélkülözés után ettek.Az Oxfordi Egyetem három kutatója a sivatagi sáska (Schistocerca gregaria - Orthoptera: Acrididae) táplálék-választási módszerét tanulmányozta.Amint arról a tudósok a Science amerikai tudományos folyóiratban beszámoltak, három napig alultáplált állapotban tartották a sáskákat, aztán két csoportra osztva jól tartották őket. A táplálékot az egyik csoportnál mentával, másiknál citrommal illatosították, majd három nap elteltével megcserélték az illatosítást.
Ökológiai szükségszerűség
Második lépésben ismét két csoportra osztották a sáskákat, és az egyik csoportot jól táplálták, a másikat éheztették. Ezután következett a fő kísérlet: megfigyelték, hogy az éheztetett és a jól táplált sáskák a kétféle illatosított táp közül melyiket választják. Az esetek 70 százalékában a sáskák az éhezés után kapott táplálékfajtát választották.
A jelenséget kétféleképpen lehet megmagyarázni. Elképzelhető, hogy az éhezés eltorzítja a receptorok működését, és ilyenkor minden jó ízűnek tűnik. Az sem kizárt azonban, hogy az élőlények emlékeznek, az adott élethelyzetben milyen fontos volt számukra az élelem. A kutatók azt gyanítják, hogy a rovarok esetében az első, gerincesek esetében a második változat igaz, de ez még további bizonyításra szorul.
Figyelembe véve a sáskák és a gerincesek közötti evolúciós távolságot, a hasonló viselkedés oka valószínűleg az ökológiai szükségszerűség.