Konferencia a biológiai evolúcióról
"Ez fejlődési, kulturális, történelmi kérdés, de ugyanakkor a csoporton belüli házasodások révén genetikai módszerekkel sok mindent megtudhatunk arról, hogy milyenek is voltak eleink" - mondta Pléh Csaba, az MTA főtitkárhelyettese a téma kapcsán az MTI-nek.
Az előadások másik csoportja azt elemezte, hogyan lehet az egyéni fejlődéslélektant összekapcsolni a genetikával, azzal, hogyan befolyásolja az öröklött hajlam a skizofrénia, vagy más súlyos betegség kialakulását. Pléh Csaba az úgynevezett Williams-szindrómával kapcsolatos kutatásokat ismertette a konferencián. Elmondta, hogy igen ritka betegségről van szó, 25 ezer élve szülésre jut egy eset. Magyarországon körülbelül 150 ilyen beteg él, közülük hatvanan vesznek részt a Semmelweis Egyetem II. sz. Gyermekklinikája és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Kognitívtudományi Tanszéke által hat éve indított kutatásban, amelynek során azt vizsgálták, hogy a gének hiánya egyértelműen meghatározza-e a személyiségfejlődést - tette hozzá.
Körülírt károsodásról van szó, amikor az emberi genom (a sejt teljes génállománya) bizonyos területén 12-20 gén törlődik. Következményként sajátos értelmi zavar alakul ki: az érintettek nem képesek a térben tájékozódni. Az ilyen gyerekek átlagos intelligenciahányadosa 50-70 százalék körül van, ám jó kommunikációs készségeiknek köszönhetően átlagos iskolába járhatnak, noha néhány évvel fiatalabb gyerekekkel. A kutatók eredményeik alapján rendszeresen tanácsadást szerveznek az érintett családoknak.