Fényelnyelő anyagot gyártott a lézer
Chunlei Guo tanársegéd (Rochester University, New York, USA) és munkatársai egy különösebb tápellátást nem igénylő titán-zafír lézerrel mindössze 65 femtoszekundum ideig tartó lézerimpulzusokkal világítottak meg csiszolt fémfelületeket, és néhány ilyen fényimpulzustól rücskössé vált a sima fémfelület. A fény hullámhosszával összemérhető nagyságú kis mélyedések és dudorok olyan jól csapdába ejtették a rájuk eső fényt, hogy az előzőleg ragyogóan fényes felület tökéletesen feketének látszott - adott hírt róla az egyetem sajtóközleménye alapján a The New Scientist című angol tudományos folyóirat.
A kísérlet szokatlansága jobban érzékelhető tudván, hogy a "femto" annyit tesz: 10 a mínusz 15 hatványon, vagyis hogy a femtoszekundum úgy aránylik a másodperchez, mint a másodperc a 32 millió évhez, és hogy a rövid idejű lézerimpulzusok pillanatnyi teljesítménye akkora volt, mint egész Amerika villamos energiafogyasztása.
A kutatók réz, arany, platina, alumínium, titán, cink és wolfram mintákon próbálták ki módszerüket, s közben pásztázó elektronmikroszkóppal figyelték, hogy mi is történik. A rendkívül rövid lézerimpulzusok nagyon kis fém cseppeket olvasztottak meg, és így nano-szerkezetek képződtek. Hosszabb impulzusok esetén egyszerre több fém olvadt volna meg, és nem ilyen finom képződményeket jöttek volna létre.
Brit kutatók már 3 évvel ezelőtt bemutattak egy igen hatékony alternatív fémfeketítési módszert: A brit National Physical Laboratory munkatársai a fémfelületen salétromsavat buborékoltatva hozták létre az igen kicsi krátereket. Az femtoblasting elnevezésű új eljárás tiszta és egyszerű, de mivel egyszerre csak kis területet lehet a lézerrel besugározni, a pásztázás sokáig tart, egy kisujjnyi fémfelület befeketítése fél órát is igénybe vesz. Guo és munkatársai most az impulzusok hosszának és intenzitásának változtatásával más anyagok befeketítésével próbálkoznak - adta hírül a The New Scientist című angol tudományos folyóirat honlapján.