Hella
16 °C
28 °C

A kőkori európai nem bírta a tejet

MTI
2007.02.27. 12:53
A kőkorszakban az európaiak nem tudták megemészteni a tejet, és az, hogy mára tízből kilenc már fel tudja dolgozni a tejtermékeket, valószínűleg az Ural hegységből származó nomádok kis csoportjának köszönhető. Ők terjesztették el azt a génmutációt, amelynek révén az ember gyomra feldolgozza a tejcukrot – írja a Der Spiegel című hetilap online kiadása. A mainz-i egyetem antropológusai jutottak erre a felfedezésre kőkorszaki csontvázak genetikai állományának vizsgálata során. A kutatók a londoni egyetem tudósaival közösen az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) tették közzé következtetéseiket.

Eszerint az a képesség, hogy a tejet meg tudták emészteni, jelentős szerepet játszott az európaiak fejlődésében. Az emberi szervezetben csecsemőkorban kellő mennyiségben áll rendelkezésre az az enzim, amely a laktóz lebontásához szükséges, de sok népnél az elválasztás után már csak csekély mennyiségben keletkezik. A világon csak az európaiak s néhány afrikai népcsoport jelentenek kivételt, az ő szervezetükben az enzim felnőtt korban is termelődik. A kutatók eddig még nem tisztázták, hogyan és mikor változott meg az európaiak szervezete.

Joachim Burger mainzi antropológus és kollégái kilenc Közép-, és Kelet-Európában talált kőkorszaki csontvázból vettek DNS-mintákat. Egyetlen egyben sem találtak olyan génmutációt, amely a laktózt lebontó enzim termelésére utalt volna. Egy nézet szerint a marhatartás kialakulása és a tejfogyasztás előnyeinek felismerése nyomán alakult ki a genetikai mutáció, a német-brit kutatócsoport végkövetkeztetése azonban az, hogy az Ural hegységből bevándorolt nomád pásztorok terjesztették el a génmutációt Európában.

Amikor az első háziasított kecskék, birkák és szarvasmarhák 8000 évvel ezelőtt Európába kerültek, a legtöbb földműves még nem tudta meginni az állatok tejét. A csekély kisebbség, amely termelt a szervezetében laktózt, jelentős előnybe került a többi földművessel szemben, és ezzel elindult egy evolúciós sikertörténet, amely a természetes szelekció nyomán a tejivók győzelmét hozta – vélekedik Jochim Burger. A tejjel ugyanis a szoptatástól való elválasztás után csökkenteni lehetett a magas gyermekhalandóságot, ezért valószínű, hogy a mai észak-, és közép-európaiak őseiknek egy az időszámítás előtti 5. évezredben élő, maroknyi tejivó marhatartót tekinthetnek.