Előd
7 °C
17 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

A kőkori európai nem bírta a tejet

MTI
2007.02.27. 12:53
A kőkorszakban az európaiak nem tudták megemészteni a tejet, és az, hogy mára tízből kilenc már fel tudja dolgozni a tejtermékeket, valószínűleg az Ural hegységből származó nomádok kis csoportjának köszönhető. Ők terjesztették el azt a génmutációt, amelynek révén az ember gyomra feldolgozza a tejcukrot – írja a Der Spiegel című hetilap online kiadása. A mainz-i egyetem antropológusai jutottak erre a felfedezésre kőkorszaki csontvázak genetikai állományának vizsgálata során. A kutatók a londoni egyetem tudósaival közösen az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) tették közzé következtetéseiket.

Eszerint az a képesség, hogy a tejet meg tudták emészteni, jelentős szerepet játszott az európaiak fejlődésében. Az emberi szervezetben csecsemőkorban kellő mennyiségben áll rendelkezésre az az enzim, amely a laktóz lebontásához szükséges, de sok népnél az elválasztás után már csak csekély mennyiségben keletkezik. A világon csak az európaiak s néhány afrikai népcsoport jelentenek kivételt, az ő szervezetükben az enzim felnőtt korban is termelődik. A kutatók eddig még nem tisztázták, hogyan és mikor változott meg az európaiak szervezete.

Joachim Burger mainzi antropológus és kollégái kilenc Közép-, és Kelet-Európában talált kőkorszaki csontvázból vettek DNS-mintákat. Egyetlen egyben sem találtak olyan génmutációt, amely a laktózt lebontó enzim termelésére utalt volna. Egy nézet szerint a marhatartás kialakulása és a tejfogyasztás előnyeinek felismerése nyomán alakult ki a genetikai mutáció, a német-brit kutatócsoport végkövetkeztetése azonban az, hogy az Ural hegységből bevándorolt nomád pásztorok terjesztették el a génmutációt Európában.

Amikor az első háziasított kecskék, birkák és szarvasmarhák 8000 évvel ezelőtt Európába kerültek, a legtöbb földműves még nem tudta meginni az állatok tejét. A csekély kisebbség, amely termelt a szervezetében laktózt, jelentős előnybe került a többi földművessel szemben, és ezzel elindult egy evolúciós sikertörténet, amely a természetes szelekció nyomán a tejivók győzelmét hozta – vélekedik Jochim Burger. A tejjel ugyanis a szoptatástól való elválasztás után csökkenteni lehetett a magas gyermekhalandóságot, ezért valószínű, hogy a mai észak-, és közép-európaiak őseiknek egy az időszámítás előtti 5. évezredben élő, maroknyi tejivó marhatartót tekinthetnek.