Szarvas Zoltán, a környezetvédelmi szervezet elnöke kiemelte: az új eljárások, köztük a Nyugat-Európában már sikerrel alkalmazott megoldások bevezetését - például az újrahasznosítást a hulladékgazdálkodásban - joghézag nehezíti.
Nem megoldott például a leselejtezett elektronikus eszközök egy részének begyűjtése, ártalmatlanítása.
Néhány cég - ha nehézségekkel küszködve is - végzi ezt a fontos tevékenységet, egyes kereskedelmi vállalkozások pedig beszámítják a régi berendezéseket a vásárlásoknál, de mindez nem oldja meg a gondokat - hangsúlyozták a szakemberek.
A Környezetvédelmi Információs Klubban tevékenykedő majdnem félezer szakmai vállalkozás, egyetemi és főiskolai tanszék, önkormányzat és egyéb szervezet kész segítséget nyújtani az illetékes minisztériumoknak a jogharmonizáció megteremtéséhez - hangzott el a tanácskozáson.
A környezetvédelmi civil szervezet elnöke a jogalkalmazás nehézségeire jellemző példaként említette: egy Tolna megyei vállalkozás három év után kapott csak engedélyt arra, hogy - a Németországban sikerrel alkalmazott megoldást átvéve - a tönkrement aszfaltot a helyszínen feldolgozza, majd a közútra újra terítse.
Szarvas Zoltán elmondta azt is: jelenleg a környezetvédelmi alapnak (a KAC-nak) mintegy 2-5 százalékát fordíthatják kutatásra és fejlesztésre, miközben az uniós igények teljesítéséhez 20-25 százalékra lenne szükség.
A kétnapos balatonboglári tanácskozáson elhangzó elemzések alapján a szakemberek összegzik tapasztalataikat, és azokat a környezetvédelmi, a belügyi, az egészségügyi és a földművelésügyi tárca elé tárják.