Megjegyezte, hogy a rendelet tervezetéből az előző kormányzat környezetvédelmi minisztériuma már több verziót is készített, ám azok a pénzügyi és agrártárcával folytatott tárcaközi egyeztetésen rendre elakadtak. "A rendelettervezetek egy károkat megtérítő kompenzációs alap felállítását is tartalmazzák, amelyek verziótól függően évente 300-500 millió forintot szánnának a védett állatok miatt károsult gazdák "kártalanítására" - mutatott rá a szakember.
A legjelentősebb, becslések szerint évente félmilliárd forintnyi kárt a hallal táplálkozó, fokozott oltalom alatt álló vidra okozza. Erre az állatra a halastavak, halgazdaságok legtöbbjénél vadásznak, csapdákat állítanak neki. Gera Pál szerint évente 30 millió forintból meg lehetne oldani, hogy a halgazdaságok tolerálják a 250 ezer forint eszmei értékű ragadozó kárait, és ezzel fenn lehetne tartani a hazai mintegy háromezres vidrapopulációt. A WWF Magyarország és az "Alapítvány a vidrákért" tavaly már összefogott a kompenzációs rendelet megsürgetésére, a tervezet kidolgozásának segítésére. Haraszthy László, a WWF Magyarország igazgatója az MTI-nek elmondta, hogy szervezetük az új kormány új minisztériumát is kész segíteni a rendelet kidolgozásában.