Hedvig
5 °C
23 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Nem a British Telecomé a linkelés szabadalma

2002.08.26. 13:22
Egy amerikai bíróság elutasította a British Telecom távközlési cég keresetét, melyben a cég azt állította, hogy a linkelés technológiáját már 1976-ban szabadalmaztatta, és ezért minden amerikai internetszolgáltatónak minden egyes linkért licencdíjat kellene fizetnie.
Colleen McMahon amerikai bírónő múlt hét csütörtökén elutasította a British Telecom (BT) keresetét, melyben a cég magának követelte a link szabadalmi jogait. A bírósági iratok szerint a brit távközlési vállalat azt állította, hogy minden egyes link minden egyes amerikai weblapon az ő szellemi tulajdonát képezi, így a használatért licencdíj illeti meg.

Ősi szabadalom

A BT 2000 júniusában felszólított 17 amerikai internetszolgáltatót, köztük az AOL-t és a Prodigyt a link licencének megvásárlására. Miután a szolgáltatók elutasították a BT ajánlatát, a cég idén februárban pert indított a Prodigy, a legrégebben működő internetszolgáltató ellen. A keresetben arra hivatkoztak, hogy mint az első webelérést biztosító cég, a Prodigy sértette meg első ízben a BT szabadalmát.

Az úgynevezett Sargent-szabadalmat az USA-ban egyébként évekkel a web létrejötte előtt, 1976-ban nyújtották be, és az 1989-ben került bejegyzésre. A szabadalom más országokban már lejárt, a BT ezért csak Amerikában próbálkozhatott vélt vagy valós igényei érvényesítésével.

Huzavona

McMahon már a tárgyalások során is hangot adott a kétségeinek, és múlt hét csütörtökén ki is jelentette, hogy a kereset nem megalapozott. Indoklásában kifejtette, hogy az internet felépítése alapvető elemekben különbözik a BT szabadalmában ismertetett rendszertől, és ezért nem eshet a szabadalom hatálya alá. A Sargent-szabadalom egy olyan rendszert ismertet, melyben egy központi számítógépről szövegek vagy "láthatatlan" adatok küldhetők egy terminálra. McMahon érvelésének sarokpontja az volt, hogy a szabadalom "központi gépet" említ, az internet esetében pedig ilyen nem létezik.

A BT ügyvédei úgy érveltek, hogy a "központi gép" kifejezés nem feltétlenül egyetlen gépre utal. Ezt alátámasztandó az ügyvédek a bírónő egy korábbi, az IBM szabadalmi ügyében tett állásfoglalását idézték, melyben azt mondta ki, hogy ugyanazok a szabályok vonatkoznak a különálló és az összekapcsolt tárolórendszerekre is.

McMahon azonban felhívta rá a figyelmet, hogy abban az ügyben számítógéprendszerről volt szó, nem egy központi terminálról, és ezeket botorság lenne összetéveszteni. Ráadásul az IBM szabadalma és a Sargent-szabadalom még csak távolról sem hasonlít egymásra.

A többiek is megmenekültek

A BT képviselői már korábban kijelentették, hogy az ügyet próbaperként indították, és ennek kimenetele dönt a későbbiekről. Ha a bíróság igazat adott volna a távközlési cégnek, a BT perbe hívta volna az összes többi amerikai internetszolgáltatót is.