Szkeptikusok
"Ez az egyedüli olyan nemzetközi szerződés, amely a számítógépes bűnözés és az elektronikus bizonyítékszerzés kérdésével foglalkozik" - emelte ki Bush. Az egyezmény az amerikai elnök szerint hatékony eszköznek ígérkezik a számítógépes bűnözés elleni globális küzdelemben.
A független jogi szakértők és aktivisták azonban az Atlanti-óceán mindkét partján szkeptikusan szemlélik az elnök hozzáállását. Az Amerikai Polgári Szabadságjogi Unió (ACLU) megítélése szerint "a szerződés nemcsak az alapvető szabadságjogokat fenyegeti, hanem arra kötelezi az Egyesült Államokat, hogy rendkívüli eszközöket bevetve más országok piszkos munkáját elvégezze".
Még egy kell
Az egyezmény bűncselekménynek minősíti a hackerkedést, valamint az erre alkalmas eszközök létrehozását, értékesítését és terjesztését, illetve kiterjeszti a szellemi tulajdon megsértésének büntetőjogi felelősségét. Minden csatlakozó országtól megköveteli, hogy a végrehajtási szervek számára nagyobb hatáskört biztosítson. Többek között felhatalmazza a hatóságokat, hogy az internetszolgáltatókat a szolgáltatást igénybe vevők online tevékenységének megfigyelésére, illetve adataik eltárolására kötelezhesse.
2001 óta eddig mindössze négy ország - Albánia, Észtország, Magyarország és Horvátország - ratifikálta a szerződést. Az USA mellett 32 ország írta alá a konvenciót, melyet a hatályba lépéshez legalább öt országnak kell ratifikálnia. Magyarország a ratifikálást követően módosította a büntető törvénykönyvet, a módosítás 2002. április 1-től hatályos.