További Jog cikkek
Csak a képcsövek jelentenek problémát
"A tárca ennek ellenére újra megpróbál nyomást gyakorolni a mobilszolgáltatókra, hiszen ez sehol nem gazdasági alapon hozott döntés, hanem a szakmai igényesség, etika, és felelősség kívánja így" - jelentette ki Teveli Gábor.
Mint megtudtuk, Magyarországon az e-hulladék mennyisége jóval kevesebb, mint az USA-ban, és ennek nagy része is könnyen és gazdaságosan visszaforgatható. Teveli Gábor szerint ezért sem túl célravezető párhuzamot vonni a két ország problémái között. A hazai tapasztalatok szerint csupán az e-hulladékok negyedét kitevő ólomtartalmú képcsövek okoznak problémát.
Fejenként 4 kilogramm
Magyarországnak a kiterjesztett gyártói felelősség elvére épülő EU irányelveket 2004. augusztus 13-ig kell beépíteni a saját nemzeti jogrendjébe. Ettől a dátumtól kezdve ha egy fogyasztó azzal jelentkezik egy gyártónál, hogy meg szeretne válni a kiszolgált készülékétől, kötelesek azt tőle átvenni. Ezt követően legkésőbb 2006. végétől fejenként és évente 4 kilogramm e-hulladék ingyenes begyűjtését kell megszervezni, mondta KvVM munkatársa.
Ez azt is jelenti, hogy a gazdálkodó szervezeteknél képződő e-hulladék kezelési kötelezettsége - jogszabályi szempontból - rendezett, a környezetvédelmi hatóság a kötelezettség betartását ugyanúgy ellenőrizheti, mint más veszélyes hulladék esetében. A lakosságtól származó hulladék gyűjtési és kezelési kötelezettsége az önkormányzatokat terheli, a veszélyes hulladék átvétele hulladékudvarokban vagy lomtalanítási akciók keretében történik.
Ma sincs joghézag
Az EU irányelv az e-hulladékok hasznosításának fajtától függően 75-80 százalékát írja elő. Magyarországon két éve kezdték meg a jogszabályok előkészítését, s az most is tart, mondta Teveli Gábor. Jelenleg nincs legális e-hulladék import sem export, mert csak hasznosításra jöhetne, de a hasznosító kapacitás egyelőre csekély, elkülönített gyűjtés híján pedig kivitel sincs.
"Mivel az e-hulladék veszélyes hulladéknak minősül az EU-ban és nálunk is, ezért ugyanazok a törvények szabályozzák a kivitelét és behozatalát, mint a veszélyes hulladékokét. Ugyanolyan engedélyek szükségesek az e-hulladék és az egyéb veszélyes hulladék kezelési tevékenységéhez; és ugyanazon törvények alapján büntethető a jogszerűtlen kezelésük, illegális elhelyezésük" - mondta Teveli Gábor.
A jogalkotó szándékai szerint a gyártói felelősséggel közvetlenül a gyártók és forgalmazók feladatai növekednek. Az esetleges árváltozás ennek folyománya lehet, de semmiképpen nem direkt következménye, hiszen az a vállalatok saját piaci döntése, hangsúlyozta Teveli Gábor.
Ha megszűnik egy gyártó, a többi felel helyette
Arra a kérdésünkre, hogy a lakossági begyűjtés hogyan lesz megoldható, például évenként esetleg csak egyszer lesz e-lomtalanítás, vagy egy telefonhívásra kiküldenek egy teherautót, Teveli Gábor elmondta: valószínűleg mindkettőre lesz példa, egyelőre a tervezés folyik. A brit minta alapján szó van a postaköltség nélkül feladható, használt mobiltelefongyűjtő zacskókról, illetve a bécsi e-szemét piacok meghonosításáról.
Az Index érdeklődött afelől is, ki lesz a felelős a határnap előtt eladott készülékek feldolgozásáért. Teveli Gábor elmondta, hogy amint egy berendezésből hulladék lesz, a jogszabály életbelépése után vonatkozik rá a gyártói felelősség. A gyártó pedig meghatározható, kivéve ha azóta megszűnt.
A KvVM munkatársa hangsúlyozta: az EU irányelv minőségi változást jelent, mindenképpen a gyártó felelőssége visszavenni amit gyártott, egyébként megszegi a törvényt. A saját termékei megkülönböztetését a gyártónak kell megoldania. Ha megszűnik a cég, a termékből "történelmi hulladék" lesz, ami a többi gyártó közös felelőssége.
Az amerikai feldolgozók kiáltványt írtak
Az USA elektronikai eszközök megsemmisítésével foglalkozó cégei közül tizenhat összefogott, hogy kezdeményezzék a veszélyes anyagokat tartalmazó elektronikai hulladékok, vagyis a kiöregedett számítógépek, mobiltelefonok, tévék és monitorok szigorúbb kezelését előíró szövetségi jogszabályok meghozatalát.
A környezetvédők reményei szerint az e-hulladék hasznosításával foglalkozó további mintegy 150 cég, a kormány illetve a fogyasztók csatlakoznak a kezdeményezéshez. "Reményeink szerint a felhívás nyomán valóban megszületik az elektronikai eszközöket megsemmisítő cégekre vonatkozó szabályozás. Az erre a területre irányuló figyelem nyomán a kezdeményezéshez több cég is csatlakozhat" - jelentette ki a Wirednek David Wood, a Computer TakeBack Campaign (számítógép visszavételi kampány) egyik szervezője.
Megfékezik a szemétexportot
A felhívást aláíró 16 vállalkozás megállapodott abban, hogy megakadályozzák a veszélyes e-hulladék lerakókba kerülését, a fejlődő országokba irányuló szemétexportot és fellépnek a gyakorlat ellen, hogy rabokat alkalmazzanak a kiszolgált elektronikai eszközök szétszerelésére.
Az "elektronikai újrahasznosítók kezdeményezése a valódi kezelés érdekében" (Electronic Recycler's Pledge of True Stewardship) címet viselő felhívást környezetvédelmi csoportokkal közösen állították össze. A végső lökést a Basel Action Network (BAN) és a Silicon Valley Toxics Coalition (SVTC) tavaly kiadott jelentése adta, mely szerint az USA-ban összegyűjtött e-szemét 50-80 százalékát fejlődő országok, így Kína, India és Pakisztán lerakóiba exportálják.
Segítenek az osztályozásban
Bár Kína megtiltotta a hulladék számítógépek és elektronikák importját, a Washington Post nemrégiben arról számolt be, hogy tovább folytatódik ez a gyakorlat. "Az amerikai kormány eközben semmit nem tesz. A világon ez az egyetlen fejlett ország, amely nem tiltja a veszélyes hulladékok fejlődő országokba irányuló exportját" - jelentette ki Jim Puckett, a BAN koordinátora.
Eközben az amerikai környezetvédelmi ügynökség (Environmental Protection Agency, EPA) azt hangsúlyozza, hogy keményen dolgoznak a problémán. Az ügynökség erőfeszítései egy nemzetközi program felállítására irányulnak, amely a kiszolgált mobiltelefonok megfelelő kezelésére irányul. Ezen kívül támogatják az import és saját e-szeméttel egyaránt küzdő ázsiai országokat, hogy megfelelő szabályokat állíthassanak fel a tévék és monitorok katódcsöveinek megfelelő kezeléséhez és szállításához, mondta a Wirednek az EPA egyik szóvivője.
A gyártói felelősség
A kiterjesztett gyártói felelősség elvének alkalmazása a hulladékgazdálkodási törvény 8. § (1) bekezdésének rendelkezése alapján válik majd lehetővé. Eszerint a gyártó köteles a külön jogszabályban meghatározott termékekre vagy termékcsoportokra az ott megállapított arányban és feltételek mellett az általa belföldön forgalmazott termékből származó hulladékot, illetőleg a használt terméket a forgalmazótól, a fogyasztótól visszafogadni, illetőleg visszaváltani annak újbóli használata, hasznosítása, vagy környezetkímélő ártalmatlanítása érdekében.
Jelenleg a hulladék elektromos és elektronikai berendezések gyűjtéséről és hasznosításáról illetve ártalmatlanításáról a hulladékgazdálkodási törvény 13. § (1) bekezdése rendelkezik. Ennek alapján a termék megvásárlója, és így a hulladék birtokosa köteles gondoskodni a megfelelő kezelésről, mondta Teveli Gábor.