Az EU távközlési keretszabályozása tavaly lépett életbe, célja a távközlési piaci liberalizációja, a verseny minél nagyobb beiktatása a szektorba. Olyan, nemrég elterjedt dolgokat tett kötelező, mint például a hordozható mobiltelefonszám, vagy éppenséggel az az alapvetőnek tűnő tény, hogy nem egy telefonszolgáltató van, hanem több. Az új szabályozás megvalósítása azonban még több államban akadozik, amit jól mutat a most megindított 11 eljárás (noha az ügyek többségének nincs nagy jelentősége, és mindegyik nagyon korai szakaszban van).
Egyetemes szolgáltatások
Ami a magyar hiányosságot illeti, ez az úgynevezett egyetemes szolgáltatásokra vonatkozik. Egyetemes szolgáltatásoknak nevezi a távközlési tolvajnyelv azt a négy szolgáltatást, amelyet minden államban kötelesek nyújtani a szolgáltatók, akár külön-külön, akár együtt, lényeg, hogy legyen. Ezek a helyi hozzáférés (hogy mindenki, aki igényel telefonvonalat, kaphat), telefonkönyv és tudakozó, nyilvános telefonfülkék, valamint segélyhívószámok. Az uniós jogszabály azt mondja, hogy ezeket a szolgáltatásokat külön-külön is nyújthatja egy cég, míg a magyar törvény szerint csak együtt lehet őket nyújtani, ami versenyhátrányba hozhat kisebb vállalatokat.
A Magyarországgal szembeni eljárás - a többséghez hasonlóan - a legelső szakaszban van, formailag nem is így hívják. Az Európai Bizottság ún. hivatalos értesítő levelet ír a magyar hatóságoknak, amire 2-3 három hónapon belül kell válaszolni. Ha a válasz nem kielégítő, a Bizottság újra ír, ún. indokolással ellátott véleményt. Erre 2 hónap válaszolási idő van, és ha mindig nem stimmel a dolog, akkor Brüsszel az Európai Bíróság elé citálja a magyar államot.
Amúgy korrekt
Nevük mellőzésével nyilatkozó bizottsági illetékesek ugyanakkor emlékeztetnek, hogy a magyar ügy, azon túl, hogy önmagában is kis jelentőségű, igazából nem tükrözi az ország haladását az új távközlési irányelvek megvalósításában. Ezek központi eleme a telekommunikációs piacok felmérése és szabályozása, a minél nagyobb és igazságosabb verseny biztosítása érdekében, ebben pedig Magyarország a legelső helyen van Nagy-Britanniával együtt az egész EU-ban.