Előd
7 °C
17 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Elfogadta az EU a jelentést a Galileo-programról

2008.04.23. 16:00
Az Európai Parlament 607 igen, 36 nem, és 8 tartózkodó szavazattal elfogadta Barsiné Pataky Etelka néppárti képviselő jelentését az európai műholdas navigációs programokról, az Egnosról és a Galileóról. A rendszer 2013-ra lesz üzemkész, a teljes programra 3,4 milliárd eurót ad az EU.

Az európai globális navigációs műholdrendszer két programból áll: az Egnosból és a Galileóból. Az Egnos (European Geostationary Navigation Overlay Service) egy regionális rendszer, amely a GPS-jeleket használja újra és javítja a műholdas navigáció teljesítményét. A Galileo pedig 30 műhold és az ehhez kapcsolódó földi irányító infrastruktúra összessége. A polgári célokra tervezett és anyagi haszonnal is kecsegtető projekt a tervek szerint alternatívát jelenthet az amerikai GPS-nek és az orosz Glonassnak is.

A Galileo fejlesztési szakasza során építik meg és lövik fel az első műholdakat, és ekkor hozzák létre az első földi infrastruktúrákat is. Az összes űrbeli és földi infrastruktúra a kiépítési szakaszban készül el. Ez a fázis 2013-ra érhet véget. Az első kísérleti műholdat, a GIOVE-A-t 2005 decemberében lőtték fel. A következő, a GIOVE-B a tervek április 27-én indul az űrbe a kazahsztáni Bajkonurból. Ezt követően lövik fel a 30 Galileo-műhold közül az első négyet.

3,4 milliárd euró

A projektet EU-forrásokból finanszírozzák: a 2007-2013-as időszakra a programokra rendelkezésre álló teljes költségvetés 3 milliárd 405 millió euró. A tagállamok és a programhoz kapcsolódó harmadik országok további finanszírozást is nyújthatnak. A jogszabály ugyanakkor hozzáteszi: egy későbbi szakaszban hozható olyan döntés, hogy a rendszer 2013 utáni üzemeltetése és utánpótlása a köz- és magánszféra partnersége vagy a magánszektorral kötött egyéb szerződés útján is történhet.

Biztonság és adatvédelem

A programokat az Európai Közösség, az Európai GNSS Ellenőrző Hatóság (GSA) és az Európai Űrügynökség (ESA) irányítja majd szigorú hatáskörmegosztással. A Bizottság kezeli például a biztonsági kérdéseket. Ha a rendszerek üzemeltetése befolyással lehet az Európai Unió vagy tagállamai biztonságára, a közösség közös kül- és biztonságpolitikája keretében kell eljárni. A jogszabály tervezete szerint a Bizottság gondoskodik a személyes adatok és a magánélet védelmének biztosításáról és a rendszerek technikai struktúrájába való beépüléséről.

A magyar kapcsolat

A jelentés vitájában Barsiné Pataky Etelka emlékeztetett arra, hogy az Európai Parlament a kezdeti időszaktól folyamatosan és határozottan támogatta a Galileo program megvalósítását. A képviselőnő azt mondta, "a teljesen közösségi költségvetésből történő finanszírozás az adófizető európai polgárok felé különös felelősséget, és ennek megfelelő gondos szabályozást követel meg".

A jövőben a Galileo intézményközi panel keretében a Bizottság, a Tanács és az EP negyedévente együtt követi a program megvalósítását. Barsiné hozzátette: "a Galileo programmal új technológiát, fejlesztést, új vállalkozási lehetőséget és munkát ígértünk, különösen kiemeltük a kkv-k részvételi lehetőségeit a 27 tagállam vállalkozói előtt. A szabályozás ezt is biztosítja".

A magántőkét nem engedik be

A képviselők korábban, 2005 szeptemberében már elfogadtak egy Galileo-jelentést, amely az EU és a magántőke egyharmad-kétharmad arányú részvételével számolt. Az Európai Bizottság a Tanács és az EP nyomására végül 2007 szeptemberében nyújtott be új javaslatcsomagot az elakadt GNSS-projekt újraindítása érdekében.

Barsiné a korábbi megközelítés kudarcának elemzésekor úgy véli, óvakodni kell az olyan konstukciótól, amely monopolhelyzeteket kialakító egyesülésekhez és konzorciumokhoz vezet. A fejlett, bonyolult technológiák kockázatainak vállalására az ipar nem nagyon hajlik, és az USA-ban, Oroszországban, Kínában és Indiában is a kormányok finanszírozták a hasonló projekteket. Mivel a Galileo az első uniós infrastruktúra, annak sikerét csak közös akarat garantálhatja. A korábbi tárgyalások a belső nézeteltérések miatt vallottak kudarcot.