További Jog cikkek
Magyarország még regionális összevetésben sem tartozik az infokommunikációs szempontból élvonalbeli államok sorába, és ennek felelősségében a rendszerváltás utáni valamennyi kormánynak osztoznia kell - állítja a tanulmány, alapvetően pozitív hangsúllyal emelve ki a 2002-ben leköszönt kormány szerepét, amely - bár túl későn és a kormányzati hierarchiában túlságosan alacsony helyre pozícionálva - létrehozta az Informatikai Kormánybiztosságot.
Hatásköri villongások
Az információs társadalom ügyének helyzete a szerzők szerint a kormányváltással tovább súlyosbodott: az IKB feladatköre huzamosabb ideig két utódszervezethez, az azóta áthelyezett és súlytalanított Baja-féle államtitkárságra illetve az újonnan létesített Informatikai és Hírközlési Minisztériumhoz került, amelynek vezetését a kisebbik koalíciós partner meglehetősen kis presztízsű politikusokkal töltötte fel. A két szervezet közti hatásköri villongások, valamint azok a próbálkozások, amelyek az előző kormány informatikai beruházásainak és pályázatainak kriminalizálását célozták, a kormányzás teljes első félévére lehetetlenné tették az érdemi alkotó munkát, állapítja meg a dolgozat.
A fordulópont a fejezet szerzői szerint ősz végére tehető, és két eseményhez köthető: a tihanyi Internet Hungary konferencián a minisztérium vezetői első ízben kerültek szemtől szembe az előző kabinet néhány meghatározó személyiségével és a szakma képviselőivel, valamint ebben az időszakban jelenik meg írásunk az Indexben Az informatika fantomminisztériuma címmel, amelyben a minisztérium cselekvésképtelenségét bíráltuk. Ettől a ponttól kezdve a tárca lázas PR-aktivitásba kezdett, a lényegi intézkedések azonban továbbra is elmaradtak, helyettük csekély jelentőségű, jelképes akciók kivitelezésére futotta csak erejükből - jellemző azonban, hogy még ezen a téren is számos esetben alulmaradtak a konkurensnek egyáltalán nem tekinthető oktatási tárcával szemben, amelynek vezetője több ízben a saját pályájukon iskolázta le az informatikai vezetőket.
Stratégia
Komoly terjedelmet szántak a szerkesztők a stratégiaalkotás kérdésének. A Fidesz-kormány IKB-ja munkáját a több mint ezer oldalas Nemzeti Információs Társadalom Stratégia elkészítésével kezdte, amelynek kimunkálásában számos pártfüggetlen is részt vett. Az IHM hivatalba lépése óta semmilyen attitűdöt nem alakított ki ezzel a stratégiával kapcsolatban, nem vetette el, nem elemezte, nem módosította, ám a kezdetektől egy teljesen új cselekvési stratégia megalkotásáról beszélt, amelynek tényleges kialakítására, vagy legalábbis a kialakítás megszervezésének az elindítására az eltelt egy esztendő kevésnek bizonyult.
A pályázatok és programok kiírása és menedzselése terén sem jeleskedett a tárca a szerzők szerint - az új hatalom képviselőinek első érdemi tevékenysége az elődök programjainak teljes körű leállítása és felülvizsgálata, amely még a mai napig nem fejeződött be. Az új programok kiírása világos stratégia nélkül pedig természetesen csak ad hoc jelleggel, kampányszerűen történhet, gyakran az IKB fiókban maradt, fel nem használt pályázati anyagainak "felmelegítésével"..
Törvényalkotás
A szerzők szerint a szabályozási terület a minisztérium azon csekély számú tevékenységeinek egyike, ahol legalább részleges siker felmutatható: noha e szakterület legfontosabb folyamata, a hírközlési törvény újraalkotása sem egyértelmű sikertörténet, hiszen megkésve és koncepciótlanul történt, ugyanakkor legalább halvány esély van arra, hogy az új törvény valóban kiteljesíti a távközlési liberalizációt és a piaci versenyt. Az elkészült törvényszöveg-tervezet a minisztérium vezetői szerint a távközlési költségek csökkenését és az internetfelhasználók számának gyors növekedését fogja támogatni, ám kérdéses, írja a tanulmány szerzője, hogy a minisztérium semlegesíteni tudja-e majd a Matáv közismert érdekérvényesítő erejét és hatalmas lobbihálózatát.