További Jog cikkek
Precedensértékű eljárás
A vita tárgya az internetezés telefondíjának az a 10-30 százaléka volt, amelyet vagy a Matáv (egyenes), vagy a szolgáltató (fordított) számlázott ki az előfizetőnek. A vitatott összeg mértékét tekintve nem számottevő, hiszen 30-60 fillért jelent kapcsolatonként. A mostani eljárás ugyanakkor precedensértékű lehet, hiszen internettel kapcsolatban a GVH még nem vizsgálódott.
Labáth Éva, az eljáró tanács tagja szerint így először magát a piacot kellett meghatározni, ahol a Matáv visszaélhetett gazdasági erőfölényével. Ez konszenzusos alapon a keskenysávú internetszolgáltatás lett. A gazdasági erőfölény kérdése így már nem volt vitatható, hiszen a vizsgált időszakban a Matáv 36 körzetben volt primer szolgáltató.
A versenytanács határozata szerint a Matávnak nem csak az ötmillió forintos bírságot kell befizetnie, hanem a GVH a további jogsértő magatartástól is eltiltotta a korábban monopolhelyzetben lévő céget.
Alkalmatlan eszköz a bírság
"A verseny szabályainak kikényszerítésére alkalmatlan egy ötmilliós bírság" - mondta az Indexnek Kóka János. Az Elender vezérigazgatója ezt arra alapozta, hogy a Matávnak az első háromnegyedévben elért operatív nyeresége megközelítette a 200 milliárd forintot.
Labáth ezzel kapcsolatosan megjegyezte, hogy a törvény összegszerű plafont nem határoz meg a bírságot illetően. Csupán azt mondja ki, hogy az legfeljebb a megelőző év nettó árbevételének 10 százaléka lehet. Az összeg meghatározásakor azonban arra is tekintettel volt a GVH, hogy az említett keskenysávú adatforgalomból származó bevétele mekkora volt a cégnek.
Valós liberalizációt sürgetnek
Az internetszolgáltatók szerint addig nem is lesz tiszta helyzet a távközlési piacon, amíg valós liberalizáció nem lesz, azaz nem ölt jogszabályban testet az ezt ígérő kormányzati akarat. Ugyanis ennek hiányában a Matáv tulajdonosa, a Deutsche Telekom erős lobbija képes olyan szabályozást kikényszeríteni, ami megfelel a cég érdekeinek. Ez egyébként - egyes vélekedések szerint - abban is érvényesül, hogy üzleti alapon még csak-csak, ám etikailag nehezen védhető módon a Matáv még a 10-30 százalékos díjmegosztással járó költségek egy részét is megpróbálja áthárítani a szolgáltatókra, illetve végső soron a fogyasztókra.
Ugyanakkor Kóka azt is hozzátette, hogy jogi úton azért sem lehet tiszta versenyre kényszeríteni a Matávot, mert az egyes eljárások ideje alatt a cég folytathatja addigi gyakorlatát. Sokkal jobb eszköz, ha egy asztalhoz ülnek a szolgáltatók, valamint az érdekvédő szervezetek, hogy egy ellátási láncot hozzanak létre. Erre egyébként Európában számos példa van. Ahol működik, ott sokkal olcsóbb az internet és annak telefontarifája, állami támogatás nélkül is.
Az Index szerette volna megszólaltatni a Matáv illetékeseit is az ügyben, ám a cég az írásos határozat kézhezvétele előtt nem kívánt nyilatkozni. Hasonlóképpen vélekedett a GTS Datanet illetékese, Szép Tibor is.