Valter
11 °C
26 °C
Index - In English In English Eng

Ha nincs méz, mi is kihalunk

2007.04.17. 10:12
Amerikában az elmúlt másfél év alatt kipusztult a méhek 70 százaléka – tudósok a mobilhálózatok adótornyainak sugárzását sejtik a jelenség hátterében. Bizonyíték nincs, de ha a folyamat nem áll meg, nem marad, aki beporozza a Föld növényzetének háromnegyedét, akkor pedig jó eséllyel mind éhen halunk.

A méhek halálát okozó jelenséget CCD-nek (Colony Collapse Disorder) nevezték el, és a mainál jóval kisebb nagyságrendben ugyan, de már évtizedek óta észlelik a tudósok. A CCD a méhek tájékozódási képességét támadja meg: a rovarok egyszerűen nem találnak haza a kaptárhoz, és végkimerülésig repülnek tanácstalanul, az utat keresve. A kaptár lakói, a királynő és a herék eközben méz híján elpusztulnak, majd rövid úton kihal az egész kolónia.

A mobil az oka?

Az okokat illetően tanácstalan a tudomány: felmerültek már atkák, rovarirtó szerek, genetikailag módosított növények, a globális felmelegedés; most pedig a Landau Egyetem német kutatói a mobilhálózatok átjátszó adóinak sugárzását okolják a "járvány" felgyorsulásáért. Az elméletük szerint a tornyok által kibocsátott sugárzás megzavarja a méhek egymás közti kommunikációját, ezért veszítik el az irányt és repülnek vakon. Egy mobilcégek által szponzorált amerikai kutatás cáfolja, hogy ilyen hatása lehetne az adótornyok sugárzásának, de megdönthetetlen bizonyíték egyelőre nincsen, a méhek pedig egyre csak fogynak. A veszteség egyes keleti parti méhészetekben (itt a legsúlyosabb a helyzet) a 90 százalékot is eléri.

Négy évünk maradt

Tavaly őszig csak a tengerentúlon figyelték meg a CCD-t, de az utóbbi hónapokban felbukkant Németországban, Lengyelországban, és Dél-Európa számos országában is. A jelenség hatása egyelőre csak a méz árának drasztikus emelkedésében jelentkezett, de az igazán súlyos következmények akkor jönnek majd el, ha a méhek hiányában elmarad a haszonnövények beporzása - figyelmeztetnek a kutatók, majd Einstein mondásával zárják a katasztrófafilm-forgatókönyvbe hajló tanulmányukat, miszerint ha a méhek kipusztulnak, az emberi fajnak négy éve marad az életből a bolygón.