Koronavírus adatok

2021. dec. 03.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Ferenc, Olívia
2 °C
5 °C

Inkább szép legyen a mobil, mint okos

2008.01.03. 20:14
2004 és 2006 novembere után 2007 novemberében is felmértük olvasóink mobiltelefon-használati szokásait. 2004-ben az derült ki, hogy az új mobilkommunikációs technológiák nagy részét komoly érdektelenség fogadja, aztán 2006-ra a közöny alábbhagyott, és egy év alatt, 2007-ben látványos érdeklődés mutatkozott. Most több mint húszezren töltötték ki kérdőívünket, amelynek eredményei szerint, bár még mindig a szép és olcsó telefon a nagy többség vágyott telefonja, de ma már nem árt, ha nagy benne a memória, ha fényképez, videófelvételeket készít és internetezni is lehet vele.

Ha hihetünk a technológiai újdonságok elfogadási folyamatával kapcsolatos elméleteknek, akkor az innováció lassan szivárog a szélesebb rétegek körébe, szakaszosan indul be a tömegpiaci érdeklődés irántuk. Eszerint az Index-olvasó mobiltelefon-tulajdonos 2004 és 2007 között fogta az innovációra ragadós cipőjét és egy jó mély szakadékot ugrott át vele.

Katt és mobiltelefonos grafikonok

Persze nem arról van szó, hogy már nem használjuk a jó öreg mobilt arra, amire való. A leggyakrabban használt funkciók évek óta változatlanok: az emberek 98 százaléka küld smst, 96 százaléka használja nap mint nap ébresztőóraként, 70 százalék számológépként, 60 százalék határidőnaplóként a telefonját. Az első és legfontosabb szempont pedig korántsem a fejlődő technológia egy új készülék vásárlásakor. Ennél sokkal prózaibb: a legtöbb válaszadónak az a legfontosabb, hogy szép legyen, nagy legyen a memóriája, valamint legyen olcsó. Legkevésbé pedig az érdekli, hogy milyenek benne a játékok, illetve, hogy okostelefon-e az eszköz vagy rádiós.

Ilyen az Index-olvasó mobiltulajdonos

2007. novemberi kérdőívre válaszadó 20687 ember szociodemográfiai összetétele nem egyezett a magyar lakosság jellemzőivel, vagyis felmérésünk nem reprezentatív. A válaszadók közt sokkal több a férfi (75 százalék), sokkal több az iskolázott (65 százalékának felsőfokú, 33 százalékának középfokú végzettsége van), mint a magyaroknak általában és sokkal fiatalabbak is (átlagéletkoruk 32 év). 56 százalékuk a fővárosban él, 7 százalékuk falvakban, 3 százalékuk külföldön. 72 százalékuknak mobiltelefon-előfizetése van, 28 százalék feltöltőkártyákkal fizet, és a piaci arányoknak szinte hajszál pontosan megfelelően 42 százalékuk a T-mobile, 35 százalékuk a Pannon, 23 százalékuk a Vodafone ügyfele.

Viszont bámulatos ugrás következett a telefon mint fényképezőgép használatában. Míg 2004-ben az emberek negyede, 2006-ban 57 százaléka, 2007-ben már több mint háromnegyede élt azzal a lehetőséggel, hogy kompromittáló, izgalmas vagy érdektelen felvételeket készítsen a mobiljával.

A videózás is hasonlóképpen fejlődött: három éve csak 11 százalék mondta, hogy használja ilyesmire a telefonját, egy éve már 38 százalék, 2007-ben pedig 59 százalék. Ezzel függ össze az mms népszerűsége is. Pár éve még holtát kiáltottuk, pedig csak várnunk kellett volna: 2007-ben az emberek több mint fele élt a képküldés lehetőségével. A wap viszont tényleg hamvába holt, minden évben kicsit kevesebben wapoznak, 2007-ben az emberek egyharmada.

A vezeték nélküli adatátvitel egyértelmű nyertese a bluetooth: az elmúlt három évben megháromszorozódott használóinak száma: 2007-ben már 59 százalék mondta, hogy él vele. Infrakapcsolatot a válaszadók fele használ és 2006 óta csupán öt százalékot nőtt a népszerűsége.

Vágyom egy jó gps-re!

Küszöbön áll a mobiltelefonos internetezés korszaka is. Tavaly a válaszadók negyede, idén már harmada mondta, hogy szokott internetezni a telefonján. 2004-ben még nem volt Magyarországon 3G, 2006-ról 2007-re azonban duplájára, 17 százalékra nőtt a használók aránya. Ráadásul vágynak is rá az emberek: 16 százalék mondta, hogy nagyon örülne, ha lenne lehetősége használni. A 3G-nél jobban csak wifire (27 százalék), mobilos zenehallgatásra és műholdas helymeghatározó rendszerre (35 százalék) vágynak az emberek, ezek ugyanis egyelőre vagy nagyon drágák, vagy nincs a készülékükben: összesen 8-9 százaléknak van módja használni.

A mobiltelefonos internetet leginkább információkeresésre, újságolvasásra és munkával, tanulással kapcsolatban használják az Index-olvasók, legkevésbé pedig játékra vagy blogolásra.

Milyen készülék?

A több mint húszezer válaszadónk felének Nokia telefonja van, őket követik a Sony-Ericssonosok, őket az LG-, majd a Samsung- és a Motorola-tulajdonosok. Az eloszlás eltér az Európában jellemző mobiltípus-arányoktól (máshol a Motorola sokkal erősebb), de mivel Magyarországon nem létezik a gyártók piaci eloszlásáról pontos adat, viszonyítani nem tudjuk az Index-olvasók mobiltelefon-parkját.

A válaszadók felének harmincezer forint alatti készüléke van, további húsz százaléknak 30 és 50 ezer forint közötti, hét százalékuknak százezer forint feletti. Egy rendkívül szerencsés (vagyis önmegtartóztató és csodálatra méltó) egyötödnek háromezer forint alatt van a havi telefonszámlája, a legtöbb embernek öt- és tízezer forint között, egy kilenc százalékos kisebbségnek pedig húszezer forint felett.

Soha nem használom

Azt is megkérdeztük a kérdőívben, melyik az a telefon-funkció, ami van ugyan a készülékben, mégsem használjuk. Az eredmények szerint teljesen felesleges az sms-sablon („Késem. Ott leszek –kor.” Vagy „Megbeszélésen vagyok. Hívjon –kor.”), a híváskorlátozás, a konferenciahívás, a prediktív szövegbevitel, az árfolyam- és mértékegységváltó, a már korábban is eltemetett wap, a hangrögzítő, valamint a kép- és csengőhangszerkesztő. Ezeket a válaszadók legalább fele soha nem használja.

Bár a technológiai fejlődés megindult, néhány újdonság a jövő újdonsága maradt. Ilyen például a mobiltévézés, vagy a videotelefonálás: előbbit egyelőre csupán négy, utóbbit hat százalék használja.