Erzsébet
1 °C
4 °C

Mi lesz most a torrentezőkkel?

2009.11.30. 11:35
A Pirate Bayt és a Mininovát talán elmeszelik, de a fájlcsere jelenségével még mindig nem tudnak mit kezdeni a zene- és filmkiadók. Az üldözött torrentezők új műszaki megoldásokkal vágnak vissza.

Bár most úgy néz ki, hogy a Pirate Bay jövő nyárig újabb haladékot kapott, egyre kevésbé látszik esélyesnek, hogy a nagy, nyílt torrentoldalak megússzák a zene- és filmkiadók invázióját. A nagy kalózközpontokat minden bizonnyal bezárják (a Mininovát néhány napja sikerült bezáratni), és ha tényleg sikerül börtönbe juttatni pár nagyobb oldal üzemeltetőit, az a kisebbeket meg a torrentezőket is biztosan megijeszti valamennyire.

Az a fajta kényelmes fájlcsere, ami az elmúlt pár évben szokássá vált (beírom keresőbe a címet, két kattintás, és már töltöm is lefele) valószínűleg az utolsó hónapjait éli. Abban viszont biztosak lehetünk, hogy magát a warezt ez sem fogja megállítani, ahogy annak idején a Napster vagy a Kazaa kinyírása sem állította meg. Sőt ahogyan eddig a hasonló esetek, a Pirate Bay, a Mininova, a Demonoid és a többiek elmeszelése is csak ahhoz vezethet, hogy kinő a sírjukon az új, még fejlettebb, még nehezebben nyomon követhető fájlcserélő rendszer.

Nincs központ, nincs sírás

A fájlcsere története technikai szempontból meglepően hasonlít az internetére: mind a kettőnél a decentralizáltság az alapelv. Az egyiknél azért, hogy ha kiesik pár központ, akkor is működőképes maradjon a hálózat (bár a legendát az atomtámadás elleni védelemről cáfolják az egykori tervezők), a másiknál meg azért, hogy a központi szerver kapacitása és sávszélessége ne korlátozza a letöltők lehetőségeit, és a terhelés egyenletesen oszoljon el a hálózatban (magyarul ne egy közös helyről töltsön le mindenki, hanem inkább egymástól).

Aztán mind a kettőnél valahogy kicsit másképp alakult a gyakorlat, és mégis központosított maradt a hálózat valamennyire: emiatt van az, hogy ha elvágnak egy fontos kábelt, a fél ország le tud esni az internetről, és ezért lehet a központi tracker kikapcsolásával 25 millió felhasználót elvágni a Pirate Baytől.

A megoldás egyszerű, a neve DHT (distributed hash tables), és valójában már évek óta üzemel az elterjedtebb torrentkliensekben, mint az uTorrent vagy a Vuze. A hagyományos torrentezésnél kétszer van szükség központi szerverre: egyszer, amikor magát a .torrent kiterjesztésű fájlt beszerzem, aminek alapján elindul a letöltésem. Másodszor akkor, amikor a tracker szerver összehozza az én gépemet és a hálózaton azokat, ahol megvan a tartalom, amit le akarok tölteni. Az új rendszerben nincs szükség torrentfájlra, a funkcióját átveszi egy szál link, amit a Pirate Bayen mágneslinknek neveztek el, és valahogy így néz ki:

magnet:?xt=urn:btih:f22d43bdb7162fe6a7bb4a05470261c8da0be258&dn=
House.S06E08.HDTV.XviD-2HD

Ez a Dr. House legutóbbi részének mágneslinkje (megváltoztattam benne egy számot, így használhatatlan, csak illusztráció), a rendszer az xt= rész utáni hosszú kódból hámozza ki, hogy mit is keresünk, aztán a központi tracker segítsége nélkül beazonosítja annak darabkáit a hálózaton, majd ha mindet letöltötte, összerakja nekünk a végleges fájlt.

Az ára mindennek az, hogy azok a lekérdezések, amik eddig a tracker szervert terhelték, most a hálózaton oszlanak szét, így a mi gépünk is állandóan dolgozni fog, kéréseket továbbítani, segíteni a többieknek megtalálni a hálón fájlokat; vagyis erősen le lesz terhelve. Nem maga az adatforgalom a gond, hanem a sok, egyenként kezelendő lekérdezés: kicsit ócskább vagy régi modemnél, routernél előfordulhat az is, hogy feléli az összes memóriáját a válaszolgatással, és lefagy.

Három csapás

Mivel a központ kilövésével a DHT-s hálózatokat nem lehet lefejezni, a júzereket kell megfogni, amit már egy ideje gyakorolnak is a nagy kiadók (emlékezhetünk a csillagászatibírságokra, amit néhány szerencsétlen mp3-letöltő nyakába varrtak mostanában). Ennek érdekes magyar vonatkozása lehet, hogy amikor legutóbb kérdeztük, a magyar szerzői jogvédők egyöntetűen azt állították, hogy a felhasználókat nem akarják üldözni, csak a nagy letöltőközpontok üzemeltetőire sújtanának le a törvény eszközeivel (már ha a magyar törvények egyértelműen meghatároznák ezeket az eszközöket).

Mindenesetre a nemzetközi trend most az, hogy a felhasználókat próbálják elriasztani a fájlcserétől, általában úgy, hogy három rajtakapás után egyszerűen letiltja a szolgáltató az internetelérést. Ez persze jogilag és technikailag sem áll túl erős lábakon: nem olyan egyszerű, és nem is különösebben korrekt belenézegetni az adatcsomagokba, vagy a tartalomra vetett pillantás nélkül kijelenteni, hogy ha a bittorrent protokollon közlekedik bármilyen adat, az jogsértő.

Támadják is rendszeresen ezeket a szabályozásokat, több-kevesebb sikerrel: a franciáknál az utolsó pillanatban sikerült átmenetileg megfúrni a törvényt, de most éppen megint úgy néz ki, hogy bevezetik, a briteknél 2011-ben lép érvénybe, de például Tajvanon, Dél-Koreában, Új-Zélandon és Írországban már él egy ideje. Hasonló magyar kezdeményezésről nem tudunk, és az EU is elutasítja az ötletet.

Láthatatlanságot tessék!

Mindenesetre erre is megvan a válasz: az adatfolyam titkosítása és a felhasználók azonosításának ellehetetlenítése. Ezt oldja meg például a Pirate Bay nyáron elindult Ipredator programja. Ez olyan külső szervereken futtat át minden adatforgalmat, amik semmilyen adatot nem őriznek meg a felhasználókról. Így az internetszolgáltatónál, és a felhasználóknál is csak az Ipredator szerverének ip-címe látszik a naplófájlokban, és az adatfolyamból sem állapítható meg egyértelműen, hogy jogsértő fájlcsere zajlik-e. A jogsértés bizonyítása így gyakorlatilag lehetetlen, innentől az ártatlanság vélelmének alapelve védi a kalózokat.

Veszíteni tudni kell

A kiadók alapvetően vesztésre ítélt háborút vívnak. Technikailag nem nyerhetnek, hacsak gyökeresen át nem alakul az internet, és jogilag is egyre gyengébbek a pozícióik a kalózpártok erősödésével. A fájlcseretörvények bevezetése és a nagy torrentoldalak bíróság elé állítása viszont elég hatásosnak tűnik a veszteségeik csökkentésére. A bonyolultabb, decentralizált, titkosított fájlcserélő hálózatok valószínűleg csak átmenetileg, de el fogják rettenteni a kocatorrentezőket (Svédországban majdnem a felére esett vissza az internet adatforgalma, amikor bevezették a fájlcseretörvényt), így csökkenni fog a globális fájlcsere forgalma.

És ezzel végre elérik a kiadóóriások, hogy a világ gyakorlati választ kap a kérdésre, amire eddig minden elemzés más-más teóriát állított fel. Arra, hogy fájlcsere hiányában a vásárlást választók vannak-e többen, vagy azok, akiknek a letöltés reklámként és demóként működik, és éppen azért nem fognak vásárolni, mert előtte nem tudják a letöltés révén ingyen kipróbálni.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?