Bernadett
5 °C
12 °C
Index - In English In English Eng

Saját sírját ássa a Microsoft

2010.06.18. 10:42
A Microsoft egy átlagos negyedévben 4,2 milliárd dollárt keres az Office irodai programcsomaggal. Aranybánya? Enyhe kifejezés: a világ legnagyobb aranybányája, a Grasberg-bánya Indonéziában évi 58,5 millió gramm aranyat termel, az grammonként negyven dollárral számolva nagyjából az Office bevételének hetede. Erre most a Microsoft kiadja az Office-t a neten ingyen. Hát hülyék ezek?

Persze, hogy nem hülyék. Az Office-nak mindig is volt ingyen adott alternatívája (például az OpenOffice), de valahogy mégsem zavarták a tyúkot az aranytojás nagyüzemi tojásában. Négy évvel ezelőtt aztán végre valaki a saját súlycsoportjából hívta ki a Microsoftot irodaiprogram-bokszra. A Google 2006-ban vett egy online szövegszerkesztőt meg egy online táblázatkezetőt, összehegesztette őket, és már kész is volt a Google Docs, ami majdnem annyit tudott, mint amit egy átlagjúzer használ a Wordből meg az Excelből, csak persze ingyen, a Gmailtől egyetlen kattintásra.

Pár éves fáziskéséssel a Microsoftnál úgy döntöttek, ez így nem mehet tovább, ki kéne adni egy olyan, ingyenes online Office-t, ami konkurencia a Google Docsnak, mégsem ássa meg a milliárddolláros Office-biznisz sírját.

ot

Same, same, but different

Online irodai programban négy év előnye van tehát a Google-nek, úgy általában irodai programban viszont huszonhét év tapasztalat áll a Microsoft mögött (1983-ban jelent meg az első DOS-os Word), így az Office Web Appstól jogosan várhatjuk el, hogy minimum tartsa a lépést a Google Docsszal. A használatához Windows Live ID kell, nem kell megijedni, ilyenje mindenkinek van, akinek van MSN-hozzáférése. Az online Office elérhető a béna Facebook-utánzat Windows Live portálról és a Hotmail levelező fejlécéből is, vagyis nagyjából olyan jól beágyazták Microsofték a többi online szolgáltatásuk közé, mint a Google a Docsot a sajátjaiba.

A körítés láthatóan sokkal kevésbé kiforrott, mint a Google-nél, a fájljaink mappákba vannak szervezve, a navigálás nehézkes és lassú, bár ha telepítünk egy Silverlightot (ez a Microsoft tragikusan sikertelen válasza a Flashre, saját magán kívül szinte senki sem használja), sokat javul a helyzet. Az alapfelületen lehet fájlokat létrehozni, másolgatni, megosztani, és minden dokumentumunk kap egy egyedi url-t is, amit simán bedobhatunk bármilyen böngészőbe, elindul az online Office, és megnyitja. A bármilyen böngészőt tényleg úgy kell érteni, hogy bármilyen böngésző, ugyan elméletileg csak Explorert, Firefoxot és Safarit támogat a rendszer, gyakorlatilag Chrome és Opera alatt is megy.

hat

A Web Appsnak egyébként három verziója lesz, kétféle céges (saját, illetve központi szerverrel), és az ingyenes, ami majd hirdetésekből tartja fenn magát, a bannerhelyek már most megvannak, de egyelőre csak az MSN saját reklámja villog bennük.

Klónozás és fogyókúra

Első ránézésre az online Office teljesen ugyanúgy néz ki, mint az offline, ami leginkább az Office 2007-es verziójában bemutatkozott, aztán a 2010-esben finomított kezelőfelülete, a Ribbon miatt van. Vagyis nincsenek legördülő menük, mint harminc éven át a világ minden hasonló programjában, ehelyett egy széles csíkban a képernyő tetején figyelnek kis ikonok formájában a használható parancsok.

Persze nincs annyi menüpont, mint az offline verzióban, ahol faltól falig kitöltik a képernyőt; a Wordben például van Home gomb a szokásos formázási opciókkal, Insert meg View két-három ikonnal, és slussz. Az offline Office 2010-ben ezek mellett van még Page Layout, References, Mailings és Review menüpont, mindegyik alatt több tucat ikonnal. Ez jellemzi tulajdonképpen az egész Web Apps csomagot: ugyanúgy néz ki, mint a megszokott Office, csak kevesebbet tud.

negy

A Word mellett az Excel, a PowerPoint és a OneNote van a csomagban, utóbbival jópofa, postitszerű jegyzeteket készíthetünk és oszthatunk meg a neten, az égvilágon semmi értelme sincs, de legalább ilyen nincs a Google Docsban (igaz, ott meg cserébe van egy legalább ennyire használhatatlan rajzolóprogram). A PowerPoint igazán csak arra jó, hogy megnyissunk és megnézzünk vele prezentációkat, létrehozni és szerkeszteni őket már nem annyira – de igazából egy ilyen csomagból a többség úgyis a szövegszerkesztőt és a táblázatkezelőt használja legtöbbet.

Kicsit sárga

A Word nagyjából minden alapfunkciót tud, amit az offline nagytestvér, vagy a Google Docs, plusz egész jól megjeleníti az offline Wordben létrehozott .docx dokumentumokat (érdekes módon copy-paste-tel viszont a formázások nagy részét elveszíti az online verzió). Egy fájl megnyitása nem azonnal megy, miután rányomtunk, megkérdezi egy külön képernyőn, hogy az online vagy az offline Worldben akarjuk-e szerkeszteni.

Roppant hasznos megoldás, hogy az offline Word is tud menteni a Web Apps tárterületére, a SkyDrive nevű szerverre, frankón összedolgozik a két rendszer, Google Docsnál ez csak hosszadalmas letöltéses-másolgatásos tortúra árán megy. A legjobb, hogy megőrzi a korábban mentett verziókat is a rendszer minden dokumentumból, kis szerencsével így elő tudunk bányászni felülírt vagy törölt bekezdéseket.

het

Nincs viszont helyesírásellenőrzés (vagyis van, be lehet állítani a magyar nyelvet is, csak nem működik), és nincs automata mentés, visszajönnek a régi, reflexből minden mondat után Ctrl+S nyomogatós idők. És jó microsoftos szokás szerint csak a saját formátum játszik a kimeneti oldalon, .docx-ben tudunk letölteni a saját gépünkre minden dokumentumot, nincs lehetőség se html-re, se pdf-re, se sima txt-re, az általánosan elterjedt rtf-ről, netán az OpenOffice odf formátumáról meg ne is álmodjunk.

Kicsit savanyú

Az Excel első pillantásra jó sokat tud, aztán kiderül, hogy a Worddel ellentétben itt az online verzióból pont sikerült kihagyni pár gyakran használt funkciót is a sok sallang mellett, amit százból egy júzer, ha használ. Nincsenek például makrók, nem lehet grafikonokat rajzoltatni vele, nem működik az a jó öreg Excel-trükk sem, hogy beírom három cellába egymás alá, hogy 1, 2, 3, aztán kijelölöm, meghúzom az egeret, és az alattuk levő cellákban folytatja automatikusan a számozást. Nincsen külön gomb a kezelőfelületen a gyakran használt képletekre, kézzel kell beírni minden egyes nyomorult formulát.

Viszont kényelmes és jó az adatok sorba rendezésének és szűrésének opciója, és az, hogy a munkafüzet gyakorlatilag végtelen méretű, nem kell pluszban kézzel hozzáadogatnunk sorokat, mint a Google-nél, ha betelt az alapban kapott száz.

egy

A fagyi visszanyal

Ha valaki bármilyen offline irodai program után próbálja ki a Web Appsot, természetesen meg fog őrülni a lassúságtól, az akár tíz másodpercig is eltartó dokumentumnyitásoktól és mentésektől, de ez persze a műfaj sajátja, ez az ára annak, ha internetre és -ről dolgozik az ember. A kínos az, hogy a lassúság szembetűnő akkor is, ha Google Docsról állunk át az online Office-ra.

Az egyetlen fontos pont, amiben a Microsoft lenyomta a nagy vetélytársat, az a felhasználók millióinak ismerős kezelőfelület és az Office 2010-es dokumentumok kezelése, egyébként semmi olyat nem mutat, amiért az ember otthagyná a Google rendszerét. Akkor viszont kitől vehet el felhasználókat a korlátozottan, egyszerű feladatokra, de azért egész jól használható online Word és Excel? Hát azoktól, akik eddig korlátozottan és egyszerű feladatokra használták az offline Wordöt és Excelt, mert most megkapják szinte ugyanazt ingyen. Lehet, hogy a Google Docst akarta elásni a Microsoft, de egyelőre úgy néz ki, a gödörbe inkább a saját milliárd dolláros biznisze kerül.