Gerzson
5 °C
10 °C

Százszorosára gyorsíthatja az internetet egy új technológia

2010.07.02. 16:36
Az MIT egyetem kutatói az optikai és elektromos jelek konvertálását vizsgálták, és úgy találták, hogy jelentős mértékben felgyorsítható a jelenlegi hálózatokon az adattovábbítás.

Évtizedek kutatási eredményeinek mára már a gyakorlat számára is érdekessé vált bemutatására készül egy, az MIT-n dolgozó tudóscsoport, akik idejüket arra szánták, hogy felgyorsítsák az optikai hálózatokon történő adatátvitelt.

Vincent Chan, Joan és Irwin Jacobs új hálózati topológiát mutatnak be egy japán konferencián, aminek az a lényege, hogy az optikai jelek elektromos jelekké való átalakítását (illetve fordítva), gondolták újra, és ígéreteik szerint a már meglévő hálózatokon a jeltovábbítás sebessége százszorosa lehet a jelenleginek, de az sem kizárt, hogy bizonyos körülmények között ezerszeresre is emelkedhet a gyorsulás.

A jelenlegi optikai hálózatokon alapesetben roppant gyors az adattovábbítás, érezhető mértékű lassulás akkor lép fel, amikor egy szálon különféle forrásokból különféle információk egy időpontban érkeznek meg a forgalomirányítóra, a routerre. A router ezeket az optikai jeleket konvertálja elektromos jelekké, mivel egyszerre nem tud mindegyikkel foglalkozni, ezért a várakozásra ítélt információkat a feldolgozásig átalakítva a memóriájában tárolja. A várakozási idő ugyan csak milliszekundumokban mérhető, ám ez a fényjelek sebességéhez képest iszonyúan hosszú idő.

A probléma megoldására a kutatók egy magyarra nehezen fordítható megnevezéssel illetett módszert alkalmaztak, ez a flow switching (kb. áramlásváltás). A közelebbről nem ismertetett metódus nagyjából azt takarja, hogy a kábeleken érkező adatok útját a nagy forgalmú összeköttetés csomópontjai (nodes) között az eddigiektől eltérő módon szervezik, egy olyan egyirányú adatáramlási rendszert, adatáramlási logisztikát dolgoztak ki, ami kizárja azt, hogy a routerekre különböző irányokból különböző adatok érkezzenek egy időben - így ki lehet iktatni a tárolási időt, és a konvertálást is.

Hasonló elképzelések bizonyos mértékig már ma is működnek az interneten: az olyan nagy forgalmú cégek, mint a Google, a Facebook vagy a nagy bankok is az adatáramlás logisztikájával igyekeznek felgyorsítani a hozzáférést, ám ezek esetében két végpont között van meghatározva a prioritásokat előíró, a hullámhosszokon alapuló szabályozás, és kis forgalomnál nem túl hatékony a megoldás, túl nagy forgalomnál pedig szintén nem elég jó.

A flow switching esetében ilyen probléma nem lenne, a sávkihasználást egyenletesre optimalizálták, ha a két végpont között nő a forgalom, a kutatók által kialakított menedzsmentprotokollok új erőforrásokat vonnak be a feladatok újraosztására.

A tudósok egy kisebb hálózaton már tesztelték is az elképzelést, ennek eredményeire támaszkodva állítják, hogy minimum százszoros gyorsulás érhető el. Jelenleg azon dolgoznak, hogy a lehető legkevesebb energiafelhasználással működjön a módszer.

Ori Gerstelt, a Cisco vezető mérnöke a koncepcióról elmondta, hogy több, a forgalmat gyorsító technológia létezik már, de mind közül ez látszik a legpraktikusabbnak. Ugyanakkor gazdasági okokból szkeptikus a bevezetését illetően, mivel a jelenlegi routereket ki kellene cserélni olyanokra, melyeknek nem kell konvertálniuk, és ez elég drága mulatság. Végeredményben úgy véli, hogy a flow switching jövője a felhasználói igényektől függ: ha kell a jelentősen, nagyságrendekkel gyorsabb net, akkor valószínűleg megéri a befektetés.

A kutatás vezetője, Vincent Chan éppen ezzel érvel, mivel szerinte az online közvetített nagy felbontású filmek, tévéadások olyan mennyiségű adatot fognak generálni, hogy feltétlenül szükséges lesz egy ekkora mértékű hálózatfejlesztés.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!