További Net cikkek
Az Unió nem titkolt célja az, hogy behozza lemaradását, sőt már rövidtávon túlszárnyalja az Egyesült Államokat az információs technológia szintjében és az Internet-használat elterjedésében. A most elhatározott projekt, amelynek keretében 2,5 Gbit/s átviteli kapacitású, egész Európán áthúzódó internetes gerinchálózatot hoznak létre, a csaknem egy évvel ezelőtt bejelentett eEurope terv egyik első nagy lépése. A hálózat kiépítését jövőre kezdik meg és körülbelül négy éven belül, a kapacitás évenkénti megduplázásával 10 Gbit/s fölöttire szeretnék fejleszteni.
Magyarország részéről a HUNGARNET vesz részt a hálózatban. A HUNGARNET egyrészt a Nemzeti Információs Infrastruktúra Program (NIIF) köréhez tartozó felsőoktatási intézményeket, akadémiai és más kutatóintézeteket, közgyűjteményeket (könyvtárak, levéltárak, múzeumok) tömöríti, másrészt pedig az akadémiai szféra hálózatát jelöli. A GEANT tehát az európai kutatói hálózat új generációja lesz, amely ellensúlyozni képes azt a hátrányt, amely a magas telekommunikációs tarifák miatt sújtja az öreg kontinens kutatóit. Az új hálózat nemcsak giga-sebességet, globális kapcsolatot és garantáltan jó szolgáltatást jelent majd, hanem földrajzi expanziót is, hiszen az eddigi 24 országon kívül újabb hat állam, Bulgária, Románia, Észtország, Lettország, Litvánia és Szlovákia kutatói kapcsolódnak a hálózatra. Így az európai országok kölcsönösen hozzájutnak olyan eredményekhez, mint amilyet például Görögországnak a négy év múlva esedékes olimpiai játékokhoz kapcsolódó különleges projektje eredményezhet. A négymilliós Athén Akropoliszának árnyékában, a Plaka girbe-görbe kis utcáin ugyanis nem kevesebb, mint 2 millió vendéget kell majd elkalauzolni a sporteseményekre a verseny 16 napján. A rendezők úgy látják, hogy erre csak a legmodernebb technológia, az e-közlekedés vívmányainak felhasználásával lesznek képesek. Így az Unió által finanszírozott ASTRON projekt keretében máris azt vizsgálják, hogy miként lehet az űrtechnológiákat felhasználni a közlekedési, környezeti és biztonsági feladatok megoldására a 2004-es olimpiai játékok idején. A bevetésre tervezett eszközök: a műholdas és a földi adatokat minden egyes jármű terminálja megkapja a valósidejű forgalmi adatokról, bevezetnek egy interaktív autó-navigációs rendszert, amelyen keresztül a közlekedési információk mellett időjárási, környezeti adatokat, valamint a sporteseményekről szóló általános információkat is megkapják a turisták.
A tervek szerint működik majd egy olyan interaktív információs rendszer is, amely annak megfelelően küldi és veszi az információkat, illetve kérdéseket, hogy a felhasználó területileg éppen hol helyezkedik el. És természetesen a helymeghatározó és telekommunikációs technológiák segítségével egy olyan biztonsági rendszert is kiépítenek, amely hang- és adatátvitelre is képes lesz, és annak segítségével pillanatokon belül lokalizálni tudják az esetleges balesetek helyszínét, és a rendszergazdák azonnal a helyszínre tudják irányítani a mentőalakulatokat. 2000-ben, Nizzában ez még vízió, 2004-ben Athénben már valóság.
(Az Információs Társadalom és Trendkutató Központ munkatársa jelenti Nizzából)