További Net cikkek
Az általános önkormányzati közigazgatás intézményei (megyei, települési, kisebbségi és egyéb önkormányzatok) és az "egyéb közigazgatási" szféra (például tudományos intézetek, üzleti élet szabályozását végző intézmények, stb.), valamint az állami vagy önkormányzati közpénzekből gazdálkodó, sporttal, kultúrával és szórakozással foglalkozó szervezetek a központi államigazgatási intézményeknél lényegesen alacsonyabb, de relatívan még mindig magas, 60-70 százalékos internetpenetrációs szinttel jellemezhetők.
Jelentős különbség az iskolák között
Az oktatási szférában a felsőfokú oktatást végző intézmények mindegyike rendelkezik internethozzáféréssel, de a Sulinet programnak köszönhetően tízből kilenc középfokú tanintézményben is biztosan található internet. A középfokú oktatásban mindössze néhány szakiskola (pl. háziasszony-képző szakiskola) nem fér hozzá a világhálóhoz.
Az alapfokú oktatási intézmények (általános iskolák, óvodák, zeneiskolák, stb.) ellátottsága már nem ilyen jó: csak minden második (49%) csatlakozik a világhálóra. A BellResearch elemzői szerint az ide sorolt általános iskolák és az "egyéb" alapfokú oktatási-nevelési intézmények (pl. óvodák, zeneiskolák) között jelentős különbség van: az általános iskolák háromnegyede, míg az "egyéb" alapfokú oktatást-nevelést végző szervezetek csupán harmada rendelkezik internetkapcsolattal.
A szociális ellátásban a legkisebb az ellátottság
Az egészségügyi szférában a fekvőbeteg-ellátást végző intézmények (kórházak) 91 százaléka rendelkezik internettel, amelyet elsősorban az orvosok külföldi társintézményekkel, oktatási intézményekkel, tudományos laboratóriumokkal és könyvtárakkal való kapcsolattartása indokol. A járóbeteg-ellátást végző intézményeknek azonban mindössze egyharmada rendelkezik internetkapcsolattal, vagyis még igen távolinak tűnik a rendelésekre való távoli bejelentkezés lehetősége.
Legalacsonyabb penetrációs mutatóval a szociális ellátás intézményei jellemezhetők, hiszen egyrészt a tevékenység jellege miatt általában itt van a legkisebb szükség a világháló elérésére, másrészt ez az egyik leginkább forráshiányos költségvetési ágazat.
A létszámmal nő a penetráció
Valamennyi vizsgált költségvetési ágazatnál (központi költségvetési intézmények, önkormányzati intézmények, oktatási intézmények, egészségügyi intézmények) a BellResearch elemzői azt tapasztalták, hogy a létszámmal egyenes arányban nő az internetpenetráció. Leginkább az oktatás és egészségügy szegmenseiben erős ez az összefüggés, hiszen itt mutatható ki a legnagyobb mértékű eltérés a legkisebb és legnagyobb létszám-kategória csoportok internetellátottsága között.
A Magyar Infokommunikációs Jelentés szerint az 1-9 fős költségvetési intézmények 38 százaléka rendelkezik interneteléréssel, a 10-19 fős szervezetek 48 százaléka, a 20-49 fős szervezetek 65 százaléka, az 50-99 fős szervezetek 77 százaléka, a 100 vagy több főt foglalkoztató intézmények körében pedig 91 százalék fér hozzá a világhálóhoz.
A BellResearch és Think Consulting becslései szerint az összes magyarországi internettel rendelkező költségvetési intézmény (kb. 8400 db) nagyjából kétharmadát (kb. 5400 db) az 50 főnél kevesebbet foglalkoztató intézmények képezik, ami előrevetíti a kapcsoltvonali hozzáférések nagy arányú elterjedtségét.