Kijátszható a domainnév-szabályozás

Az internet térhódításával egyre értékesebbé válnak a domainnevek: a cégek ráébredtek, hogy online jelenlétüknek egyik legfontosabb eleme a könnyen megjegyezhető domainnév. Míg korábban nem érdekelte a cégeket saját domainjük bejegyzése, ma már komoly harc folyik a színfalak mögött az értékesebb nevek birtoklásáért. Az egyik első domainnév-vita a Westel 900 és Faludi Olivér, a westel900.com bejegyzője között robbant ki. A Westelt sokáig nem érdekelte a westel900.com, a cég csak a westel900.hu címet foglalta le. Faludi 1997 augusztusában regisztrálta egy ügyfele részére a westel900.com-ot, amely 1998 nyaráig a Pannon GSM oldalára mutatott. Ekkor Faludi Olivér elérte, hogy ügyfele változtassa meg az oldal linkelését, a Westel mégis pert indított ellene jó hírneve megsértéséért.

A szabály Az Internetszolgáltatók Tanácsának szabályzata szerint közvetlenül a .hu alá domainnevet csak Magyarországon, magyarországi székhellyel, hivatalosan bejegyzett, illetve cégnyilvántartásba vagy azzal azonos értékű hivatalos nyilvántartásba vett szervezet vagy egyéni vállalkozó kaphat, ilyenkor a cég neve vagy annak rövidítése a domainnév. Magánszemély is regisztrálhat domainnevet, ha o a Magyar Szabadalmi Hivatalnál lajstromozott védjegy jogosultja bejegyezheti védjegyét domainnévnek, ilyenkor a regisztráló lehet hazai vagy külföldi természetes személy, vagy jogi személyiség nélküli társaság. Ezenkívül bejegyezhető domainnévnek lapengedéllyel rendelkező időszaki lap címe, az ORTT által regisztrált rádió- vagy televízióállomás neve, hivatalosan nyilvántartásba vett utazási iroda neve. Vannak ezenkívül fenntartott nevek, amelyeket csak "a megjelölt kör versenysemleges képviseletére igazolhatóan felhatalmazott igénylő" regisztrálhat, ilyen például a taxi.hu, orvos.hu, muzeum.hu, biztosito.hu, az országnevek és a magyar települések nevei.

Hasonlóan járt a Matáv is, amikor tavaly májusban az altavizsla.matav.hu címre jegyezte be AltaVizsla nevű keresőjét, az altavizsla.hu és az altavizsla.com domainek iránt pedig nem mutatott érdeklődést. Amikor Hargittai Eszter, egy princetoni diáklány bejegyezte az altavizsla.com-ot, Nagy Gábor, a Matáv termék-menedzsment ágazatának osztályvezetője azt nyilatkozta, hogy a .com domain "nem tartalmaz valós értéket, mivel a magyar piacon a cégek jellemzően a .hu domainnel operálnak". Ekkor az altavizsla.hu még szabad volt, ám a Matáv nem foglalta le. A domaint végül tavaly októberben jegyezte be a vélhetően e célra alapított Altavizsla Bt. Nagy Zsolt, a cég ügyvezetoje nem tart attól, hogy a MatávNet pert indítana ellene, hiszen az oldalon nem keresőszolgáltatást, hanem más tartalmat fog szolgáltatni. Mint mondta, nem zárkózik el az oldal eladása elől, vételi ajánlatot azonban eddig nem kapott. Megkérdeztük Vince Mátyást is, a MatávNet ügyvezeto igazgatóját, hogy tervezik-e a domain megvásárlását, esetleg perrel vagy peren kívüli megegyezéssel megszerzését, ám Vince többszöri megkeresésünkre sem válaszolt.

A legkézenfekvőbb kiskapu a domainregisztrációs szabályok kijátszására a lapalapítás. Bárki alapíthat lapot, a regisztrációhoz mindössze a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának formanyomtatványát kell kitöltenie és tízezer forintot befizetnie. Egy ember vagy cég korlátlan számú lapot regisztrálhat, így elképzelhető, hogy egy szemfüles vállalkozó alapít mondjuk egy Közbekiabálási Szerződési Értesítő címu lapot, és bejegyzi a közbeszerzesiértesitő.hu domaint. Hasonló módszerrel foglalta el az Extra 7 Bt. a compfair.hu domaint, a Prím Online pedig a maffia.hu, kgb.hu és fbi.hu domaineket. Mint azt kérdésemre Martos Balázs, az Internetszolgáltatók Tanácsának elnöke elmondta, a névbirtoklás "jogalapja" az említett esetekben az, hogy a lapot regisztrálták az NKÖM-nél. "Nem vizsgáljuk, hogy indított-e lapot valaki ténylegesen írott vagy elektronikus formában. Ha viszont az NKÖM ezért vagy másért törölné a nyilvántartásból, akkor ez már alap lenne a visszavonásra." - mondta Martos. A kör ezzel bezárult, a minisztérium ugyanis nem szerez tudomást arról, hogy a regisztrált címen ténylegesen indítanak-e lapot, sőt a lap esetleges megszűnéséről sem értesül, csak abban az esetben, ha a laptulajdonos vagy kiadó ezt jelzi neki.

A lapengedélyes kiskapura Gautier Tamás, az Extra 7 Bt. ügyvezetője és a Telnet Magyarország tartalomfejlesztési igazgatója is rátalált tavaly, és bejegyezte a compfair.hu domaint. A Compfair számítástechnikai vásár szervezője, a Compexpo két évvel ezelott megpróbálta bejegyeztetni a compfair.hu-t, kérelmét azonban elutasították, mivel nem felelt meg a domainregisztrációs szabályoknak. A Compexpo ekkor a Magyar Szabadalmi Hivatalban kezdeményezte a Compfair védjegy bejegyzését. A bürokrácia útvesztőjében bolyongó kérelem feldolgozása egy évébe telt a hivatalnak. Közben egy Compfairrol szóló cikkben nyilvánosságra került, hogy szabad a domain. Az Extra 7 Bt. ekkor lecsapott a kínálkozó lehetőségre: regisztráltatta Compfair című lapját az Művelődési Minisztériumnál, és bejegyeztette a domaint. A védjegy tulajdonosa, a Compexpo most pert fontolgat.

Gautier Tamás állítása szerint az oldalon újságot kívánnak indítani, bár ez, mint mondta, csúszik. Arra a kérdésre, hogy hajlandóak lennének-e eladni a domaint, a következő választ adta: "Ha netalán a Compexpo vételi ajánlatot tenne, azt összehasonlítjuk majd az üzleti tervvel, és ha az újságból származó megtérülés kevésbé kedvező, mint a vételi ajánlat, akkor természetesen a hatályos jogszabályoknak és egyéb szabályozóknak megfelelően megvizsgáljuk az esetleges átadás lehetőségét is."

A kgb.hu, maffia.hu, cia.hu és fbi.hu domaineket is lapengedéllyel jegyezte be a Prím Online. A cég ingyenes levelezőrendszerében a felhasználók így az unalmas név@primposta.hu típusú címek mellett név@maffia.hu formátumú e-mailcímeket is lefoglalhatnak. Vértes János, a Prím Online foszerkesztője lapunknak elmondta, hogy a domainnevek bejegyzésével célja nemcsak az ingyenes szolgáltatás népszerűsítése volt, hanem az is, hogy demonstrálja: megkerülhető, ezért értelmetlen a jelenlegi magyar domainnév-szabályozás. Véleménye szerint az amerikai szabályozáshoz hasonlóan teljesen szabaddá kell tenni a regisztrációt, vagy áthághatatlan, egyértelmű szabályokat hozni. Vértes szerint a domainnevek kiadása egy pártatlan szervezet vagy hivatal feladata lenne, nem az ügyben pénzügyileg is érdekelt Internetszolgáltatók Tanácsának. Gyakran támadhatóak a tanács döntései, így a bolt.hu domaint nem adták ki, mivel túl általánosnak tartották, ezzel szemben kiosztották a verseny.hu-t és a negyed.hu-t.

A lapengedélyes kiskapu miatt a magyar domainregisztráció is ugyanúgy működik, mint az amerikai: azé a cím, aki előbb lefoglalja. A bonyolult és szigorúnak tűnő magyar szabályozás ezért az adótörvényekre hasonlít: az átlagembert elriasztja, a bennfentesek azonban tudják, mely paragrafusokat használhatják ki kedvükre. A kiskaput pedig nem lehet bezárni, mivel a sajtószabadság intézményére alapul: Magyarországon bárki alapíthat lapot. Itt az ideje átgondolni az okafogyottá vált szabályokat, és újakat, megengedőbbeket alkotni.