Boglárka
22 °C
35 °C

Fájlmegosztásért Gulág?

2008.07.10. 21:30
Az Európai Parlament két bizottsága is megszavazta a héten az új kontinentális telekommunikációs törvényt, és az ellenzők máris kínai Nagy Tűzfalat meg Szovjetuniót emlegetnek. Valóban itt a sztálinista típusú internet?

Szigorúan kordában tartott, az unió, az egyes tagállamok és az internetszolgáltatók által cenzúrázott, szovjet típusú internet réme fenyeget most, hogy az Európai Parlament két bizottsága is megszavazta az új telekommunikációs direktívát. Legalábbis ezt állítják az FFII (Foundation for a Free Information Infrastructure) munkatársai, netes aktivisták és más független szakértők, miután kiderült: az Európai Unió két bizottsága, a belső piac és fogyasztóvédelmi, illetve az ipari, kutatási és energiaügyi bizottság is támogatja Viviane Reding médiabiztos terveinek nagy részét.

Szovjet, kínai, német, francia

"Az olyan népszerű szoftverek, mint a Skype és a Firefox illegálisnak minősülhetnek Európában, ha nem hitelesíti őket adminisztratív hatóság" - háborgott a döntésre reagálva Benjamin Henrion, az FFII brüsszeli képviselője. "Ez veszélyeztetheti az internet fejlődését. Valaha a Szovjetunió követelte meg az írógépek és nyomdai eszközök hatósági regisztrációját."

A Soros-féle Open Society Institute által támogatott alapítvány elnöke, Alberto Barrionuevo méltó hasonlat után kutatva egyenesen a kínai Nagy Tűzfalhoz méri a lehetséges új rendszert. A direktíva szerinte néhány extremista szerzőijog-hívő találmánya, akik a copyrightvédelem jegyében akarnak kémkedni az internetezők után. Barrionuevo azt állítja, hogy a tervezett irányelv az európai vállalkozásoknak is árt, mert szükségtelenül korlátozza a piacot, és lehetőséget teremt az ipari kémkedésre. "Vajon az európai vállalatok üzleti titkai és a magánélethez való jogunk nem fontosabbak, mint Hollywood elavult üzleti modelljei?" - kérdi az elnök a szervezet múlt heti közleményében.

Ricardo Cristof Remmert-Fontes német privacyszakértő szerint a tervezett direktíva inkább a Deutsche Telekom sokat kritizált "kémkedési gyakorlatára" emlékeztet; az pedig nyilvánvaló, hogy a három csíny (például egy mp3-as fájl háromszor egymás után való letöltése) utáni internettől való örökös eltiltás francia mintára igyekezett átszivárogni az uniós direktívába.

A tervezetet Viviane Reding, az EU információs társadalom- és médiaügyi biztosa jegyzi, aki az utóbbi időben leginkább azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy rendszeresen kikel a mobilszolgáltatók méregdrága roamingdíjai ellen, ami jó pont, meg azzal, hogy két éve a brit ISP-k őt választották meg a leggonoszabb alaknak az interneten a .eu doménnév körüli hercehurca miatt, ami rossz pont.

Betiltják a Skype-ot?

Ennyire nem súlyos a helyzet. Először is a direktíva még csak az illetékes bizottságokon ment át. Ahhoz, hogy hatályba lépjen, az Európai Parlamentnek is el kell fogadnia - a szavazás szeptember 3-án lesz, addig lehet közleményeket kiadni, lobbizni, képviselőket felelősségre vonni.

Az internettől való eltiltás miatt aggódókat megnyugtathatja, hogy az Európai Parlament idén februárban simán leszavazott egy "három csíny"-tervezetet. Még ennél is megnyugtatóbb, hogy bár a Le Quadrature du Net (LQN, A net négyszögesítése) nevű francia csoport váltig állítja, hogy a direktívában eredetileg nem szereplő rendelkezés módosító indítványok formájában visszaszivárgott bele, annak most nem lelni nyomát (a szerencsés megtalálónak ezúton ajánlunk fel egy színes Viviane Reding-portrét).

Kétségtelen, hogy az irányelv nyelvezete homályos, és érzékelhetők a szövegben annak nyomai, hogy a törvény alkotói igyekeznek engedményeket tenni a szerzői jogok nagybani tulajdonosainak, a lemezkiadóknak és a filmiparnak. De hogyan is következik ebből, hogy betiltják a Skype-ot? John Timmer, az Ars Technica szakírója szerint sehogy.

Egy példa: az irányelv egyik kiegészítése megengedi a tagállamoknak, hogy a minimális minőségi szabványokat ellenőrző szerveket állítsanak fel, és azokkal be is tartassák a szabályokat. Ezeknek az indítványt benyújtó brit konzervatív képviselő, Malcolm Harbour fogalmazása szerint "biztosítaniuk kell, hogy a felhasználók törvényes tartalomhoz való hozzáférése és az a képességük, hogy tetszés szerinti, törvényes alkalmazásokat és szolgáltatásokat használjanak, nem korlátozódik az ésszerűnél nagyobb mértékben." Ezt a kitételt akár lehet úgy is értelmezni, ahogy az LQN tette, vagyis hogy a szolgáltatás minőségére vonatkozó rendelkezésben benne rejlik a restrikció, vagyis a szűrés lehetősége. További bakugrással: hogyha a hatóságok eszközt kapnak a kezükbe arra, hogy azonosítsák a "törvényes" és a "törvénytelen" alkalmazásokat, akkor akár úgy is dönthetnek, hogy törvényen kívül helyezik a p2p-t úgy, ahogy van. Közismert p2p alkalmazás? Például a Skype. Igen, ha úgy vesszük, tényleg betilthatják a Skype-ot.

Jót akartak

Harbour és egy másik, az LQN által megtámadott képviselőtársa, Syed Kamall nevében egy harmadik, Timothy Kirkhope válaszolt a vádakra, biztosítva mindenkit, hogy kollégái a nyílt internet elkötelezett hívei, eszük ágában sincs a netezők jogait korlátozni, szem előtt tartják a fogyasztóvédelmi szempontokat, satöbbi.

A szavazás egyébként pozitívummal is járt: sokan attól féltek, hogy Viviane Redingnek sikerül létrehoznia egy páneurópai telekommunikációs űberkontrollszervet, amely a tagállamok feje fölött dönthetett volna például a spektrumkiosztásról, de a tervet a bizottságok leszavazták, és inkább a nagyobb autonómiával rendelkező, a nemzeti szabályozó hatóságok vezetőit tömörítő BERT-t (Body of European Regulators in Telecoms) ruházzák fel szélesebb jogkörrel.

Fogyasztói szempontból értékes eredmény még, hogy azokat a monopolhelyzetben lévő mobilszolgáltatókat, amelyek nem biztosítanak versenytársaiknak korrekt feltételekkel elérést hálózatukhoz, büntetésből felszeletelik, és el kell választaniuk egymástól infrastruktúrájukat, illetve szolgáltatásaikat. De a Gulág egyelőre őket sem fenyegeti.