Noha a cégek közötti verseny az árakat egyre lejjebb nyomja, az Európai Információs Társadalom biztosa Erkki Liikanen szerint a szélessávú hozzáférés még mindig drága az EU-ban, ahol a gyors internet penetrációja ma még csupán 5 százalék. Dél-Koreában a legelterjedtebb a broadband, ott a háztartások 50 százalékában van jelen.
Huszonötször gyorsabb
A "széles sáv" kifejezést egyébként változó sebességű internet elérésének leírására használják. Magas adatátvitelűnek nevezik a 384kbit/s-nél magasabb sebességű hozzáférést biztosító technológiákat, létezik még a most használatos széles sáv (2 Mbit/s vagy több), és a következő generációs széles sáv (10 Mbit/s vagy magasabb). Egy átlagosnak mondható szélessávú internet kapcsolat sebessége 25-ször gyorsabb a hagyományos, telefonos kapcsolatnál.
2005-re: széles sáv, széles körben
A szélessávú internet elterjedése kapcsán több kérdés is megfogalmazódott, például az, hogy a kormányok hogyan előzik meg a digitális szakadék kialakulását. Pontosan meg kell határozni a kormányzat és a magáncégek szerepét a szükséges befektetések kapcsán, szabványosítani kell az internet-kapcsolatot, a wireless hozzáférés esetében rendezni szükséges a licencek kérdését, és ki kell alakítani az ideális piaci körülményeket.
Az eEurope Akcióterv rendelkezései szerint 2005-ig a tagállamok minden közhivatalát el kell látni szélessávú internet-hozzáféréssel, ez vonatkozik az iskolákra és az egyetemekre is.