Aliz
6 °C
14 °C

Az internetes önszabályozás kialakulása

2001.10.16. 12:18
Az ezredfordulón egyre több hivatal és szervezet próbálkozott az interneten elérhető tartalmak szabályozásával. Több politikai párt, az ORTT és mások is előálltak különböző internetszabályozási javaslatokkal, melyeket a szakma és az internetezők ugyancsak rossz néven vettek. A magyar tartalomszolgáltatók afféle megelőző ellenlépésként egyesületbe tömörültek, melynek tagjai tartalomszolgáltatási kódexet fogadtak el. Ezzel megvalósult a magyar internet önszabályozása.
Az internet különböző szegmensei tekintetében az utóbbi néhány év során többen, többféleképpen felléptek a szabályozás igényével. A magyarországi két legnagyobb párt képviselői egyaránt megfogalmazták javaslataikat.

Amennyire a távközlési szektort - a benne rejlő nyilvánvaló kézzelfogható gazdasági lehetőségek miatt - átfogóan igyekezett a kormányzat szabályozni, annyira nem vonatkoztak a megszületett jogszabályok az internetre, a hálózat a jogalkotók számára továbbra is megfoghatatlan maradt.

A magyar jog érvényes .hu alatt

A központi szabályozási igény első gyakorlati jelének azon elv elfogadása tekinthető, hogy a .hu alatti domainek esetében a magyar jog szabályait kell általános érvénnyel alkalmazni.

Az internet szabályozása iránt áhítozók, a technikai adottságok miatt az internetet a távközléssel, a távközlési szolgáltatásokkal együtt vélték megregulázhatónak. A távközlésre vonatkozó, azt valamilyen formában érintő jogszabályok azonban csak durva analógia segítségével lennének az internetre alkalmazhatóak. A szabályozási igény különösen a hálózati tartalom tekintetében jelentkezett fenyegetően.

A távközlési szféra szabályozását megalapozó 1991. évi XVI. törvény a koncesszióról a távközlési területén a következő négy szolgáltatási területet fedte le: közcélú távbeszélő szolgáltatás, közcélú mobil rádiótelefon szolgáltatás, országos közcélú személyhívó szolgáltatás, rádió- és televízió műsorok országos és regionális szétosztása és sugárzása.

A törvény nem nevesítette az internetet

A távközlési törvény sem az állami feladatok körébe, sem a távközlési szolgáltatások között nem utalt az internetre. A távközlési szolgáltatások esetében - a jogszabály csoportosításából kiindulva - arra következtethetünk, hogy az internetet a versenyszférába tartozó szolgáltatások kategóriájába sorolta, azaz ahová minden más nem nevesített koncesszióköteles szolgáltatás tartozik, melyet hatósági engedély vagy bejelentés alapján bárki nyújthat. Az 1996. évi I. törvény a rádiózásról és televíziózásról sem hatályában, sem témájában nem vonatkoztatható az internetre.

A felsorolt törvények felhatalmazásai alapján született különböző szintű rendeletek az általános internetszolgáltatási bejelentési-engedélyezési kötelezettségen túl, melyet szintén csak az általános bejelentési-engedélyezési kötelezettség keretében határoztak meg, nem tartalmaznak az internetet szabályozó előírásokat.

Az ezen törvények alapján létrejött intézményi háttér, mint például az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) és a Hírközlési Főfelügyelet (HÍF) sem célját, sem feladatkörét illetően nem rendelkezett, és ma sem rendelkezik az internet szabályozására jogosítványokkal.

Létrejön a tartalomszolgáltatók egyesülete

A fokozódó szabályozási igényre - melyben való szerepvállalás különösen az ORTT részéről jelentkezett - a tartalom kontrolálása érdekében a legnagyobb magyar tartalomszolgáltató szervezetek önszabályozó egyesületet hoztak létre Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) néven. Az MTE 2001. február 15-én mondta ki megalakulását.

Az MTE létrejötte még a nemzetközi gyakorlatban is egyedülálló, mert míg a nemzetközi szabályozási példák nem a tartalomszolgáltatók, hanem a pusztán hozzáférést nyújtó internetszolgáltatók irányából közelítenek, addig nálunk az az elv győzött, hogy az internetet elsősorban a tartalomszolgáltatás felöl kell szabályozni. Az MTE alapítói az egyesület megalakítását az állami szabályozási törekvésekre adott válasznak is szánták.

Az MTE céljai
Az Egyesület célja többek között , hogy:
  • intézményes kereteket biztosítson az internetes tartalomszolgáltatás szabályozásáról zajló szakmai vitának,
  • kidolgozza és a széles közvélemény elé tárja az internetes tartalomszolgáltatás szabályait,
  • egységes normarendszer alakuljon ki az internetes tartalomszolgáltatásra,
  • a tartalomfogyasztók előtt is ismert, világos és követhető szabályok érvényesüljenek a hazai tartalomkészítő és publikáló műhelyek tevékenységére,
  • az egyesület képviselje a tartalomszolgáltatókat az állam különböző szerveivel folytatott egyeztetéseken,
  • általában befolyást gyakoroljon az internetes kultúra fejlődésére.

Az MTE megalakulásával egyidejűleg elfogadott egy az internetes tartalomszolgáltatásra vonatkozó szakmai jellegű Tartalomszolgáltatási Kódexet és egy a magyar tartalomszolgáltatás jövőbeni etikai szabályait tartalmazó Etikai Kódexet.

Az MTE ezen kódexei abban különböznek a korábbi internetre vonatkozó szabályozástól, hogy tisztában lévén az egyesületi jelleggel, az MTE a magyar jogszabályok elsőségét elismerve, csak a tagokra nézve kötelező szabályokat alkotott, a nem tag tartalomszolgáltatók részére pedig minden kötelező erő nélküli önkéntes jogkövetést, illetve a Kódexek előírásainak megfelelő egyfajta virtuális egyesületi létet ajánlott fel.

Virtuális egyesület

A virtuális egyesületi létbe beletartozik az is, hogy az egyesületi tagság nélkül mindenki a kódex rendelkezéseit magára nézve önkéntesen alkalmazhatja úgy, hogy abból nem csak a kötelezettségeket kell betartania hanem a jogosultságokból származó előnyöket is élvezheti.

Az eredeti változatban szereplő frappáns és jövőbemutató hatáskörmeghatározás a következő: "Jelen Kódex rendelkezéseit kell alkalmazni a Tartalomszolgáltatók Egyesülete valamennyi, a tagokkal kapcsolatosan, illetőleg a tartalomszolgáltatás kapcsán felmerülő eseti vagy elvi döntést igénylő eljárások során."

Ennek a sajátságos, megfoghatatlan hatáskör meghatározásnak azért van jelentősége, mert nyitva hagyja az MTE számára az utat, hogy megerősödve egy szolgáltatók feletti, mindenkire kiterjedő hatáskörrel rendelkező hatósággá váljon.

A kódexek egyebekben a magyar jogszabályokban megfogalmazott általános elveket ismétlik meg, illetve konkretizálják, magyarázzák az internetes lét specialitásainak megfelelően. Tulajdonképpen ezek a kódexek az első olyan magyar, a megkívánt internetes viselkedési normákat tartalmazó szabálykötetek, amelyek a külföldi jogi szabályozástól függetlenül a magyar sajátosságokat kifejezetten figyelembe véve próbálják meg szabályozni az internetes megjelenés teljes körét.

Nyilván a kódexeknek még számtalan hiányossága van (melyek közül azóta már több korrigálásra került), de azok betudhatóak voltak a kezdeti szabályozással együtt járó gyermekbetegségeknek.

Ad hoc vitarendezés

A későbbi szabályozó hatósággá válási törekvésekre utal az MTE vitatrendezési szabályainak sajátos volta is. Az MTE Ad Hoc Bizottságának Eljárási Szabályzata (továbbiakban: "Eljárási Szabályzat") meghatározza, hogy a kódexek rendelkezéseinek végrehajtása, az ellenőrzés, a szabályok megsértésének következményei és a szankciók alkalmazása során az Ad Hoc Bizottság kell eljárjon. Az eljárási Szabályzat a személyi hatálya tekintetében megállapítja, hogy az kiterjed az MTE tagjaira, és azon nem tag kérelmezőkre, akik jogorvoslatért, vagy előzetes állásfoglalásért a bizottsághoz fordulnak.

A bizottság tevékenységét két részre bonthatjuk, egyrészt a vitás ügyekben vitarendező testületként járhat el, másrészt állásfoglalások kiadására jogosult. A vitarendezés egyesületektől szokatlan és egyértelműen a későbbi központi szerep megszerzésére utaló jele, hogy a bizottság határozatával szemben - a közigazgatási szerveknél megszokott módon - az egyesület elnökéhez jogorvoslattal lehet fordulni, aki egy újabb bizottság alakításával ismételten eljár az ügyben.

Szövetségek más testületekkel, hatóságokkal

Jelenleg az MTE a helyét keresi az internet szabályozásának közegében. Szövetségek kötésével igyekszik minél nagyobb legalizációra szert tenni (például megállapodások az ARTISJUS-szal, az Önszabályozó Reklám Testülettel), illetve a kormányzat felé is tesz gesztusokat (például a választásokra irányadó az Országos Választási Irodával egyeztetett külön viselkedési kódex elfogadása).

Az MTE jelentősége a jövőben Európában is egyedülálló módon megnőhet, és az állam szabályozó szerepét kiváltva az internet önszabályozó hatóságává válhat, amely idővel az ISZT-t is maga alá integrálja.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?