További Net inet cikkek
2001. augusztusára készült el - véleményünk szerint - a mai végleges forma szerint összeállt tervezet mely a T/5141-es tervezet igazi alapját képezi. Jelen cikkben ezt a tervezetet vettük - a "prototípus voltából" adódó minden hiányosságával együtt - vizsgálat alá.
Első rész: általános észrevételek
Észrevételeinket két csoportba soroltuk, melyek ennek köszönhetően két cikkben, külön kerülnek ismertetésre. Általános észrevételeink - a jelen cikkben - a tervezettel kapcsolatos koncepcionális kérdésekkel (így különösen a tervezet megalkotásának szükségessége, összhangja az EU szabályozással, hatálya, felépítése) foglalkoznak, míg a részletes észrevételeink - a következő cikkben - a tervezet szövegezésére, szükségszerű tartalmi kiegészítésére, módosítására vonatkozó javaslatainkat tartalmazzák. Kérjük legyenek figyelemmel arra, hogy a cikk terjedelmi okok miatt sem lehet teljes és bizonyára számos olyan probléma nem került jelen cikkben áttekintésre, melyek más megközelítésből jelentőséggel bírhatnak.
Mivel a tervezet tárgyalása értelmetlen lenne a teljes szövegének ismerete nélkül, ezért azt itt mellékeljük.
Nem teljesen EU-konform
A tervezet deklarált, elsődleges célja a magyar jogban az Európai Parlament és a Tanács információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem egyes jogi kérdéseiről rendelkező 2000/31/EK irányelvvel harmonizáló hazai szabályozás kialakítása, illetve azon túlmenően az információs társadalom megteremtéséhez szükséges szolgáltatások jogi előfeltételeinek megteremtése volt.
A megfogalmazott cél és annak megvalósítása azonban a tervezettel csak részben teljesült, és sajnos meglehetősen sok szabályozatlan kérdést is eredményezett.
Az irányelvben meghatározott egységes szabályozás kialakítását a tagállamoknak 2002. január hó 17. napjáig kell saját jogalkotásukba átvezetniük. Az irányelv elsősorban az egységes keretét kívánja megadni az európai szabályoknak, míg a részkérdések kidolgozása az egyes tagállamok feladata marad. A "jogharmonizáció" feladatát félreértve azonban a tervezet szövege túlzottan is ragaszkodott az irányelv szövegéhez, amely ilyen formában a magyar jogban definiálatlan, nehezen értelmezhető fogalmak, illetve helyenként a magyar jogrendszerbe nem harmonikusan illeszkedő előírások bevezetését eredményezhette volna.
A tervezet az irányelv szövegét törekedett átvenni, azonban ennél tovább nem lépett, így csak a kereteket tudta meghatározni, de azt is csak számos intézmény és eljárás meghatározása nélkül. A tervezet ilyen formában hiányos, számos esetben értelmezhetetlen, valamint a gyakorlatban - a tervezet alapján - megoldhatatlan helyzetek kialakulását, illetve megválaszolatlanságát eredményezhette volna, mely kérdésessé tette a törvény ezen formájában történő kibocsátásának értelmét. Álláspontunk szerint a felmerülő hiányosságok olyan mértékűek voltak, melyek kétségessé tették azt is, hogy azokat a végrehajtásra kiadandó alacsonyabb szintű - tervezetben jelzett - jogszabályok pótolhatták volna.
A tervezet az e-kereskedelmi irányelv rendelkezéseire hagyatkozott, nem vette figyelembe az Európai Parlament és a Tanács által kibocsátott 2001/29 irányelv előírásait, ezáltal a teljeskörű harmonizációt is elmulasztotta, így ebben a formában nagy valószínűség szerint a tervezet alapján kibocsátandó törvény rövid időn belül történő módosítása lett volna indokolt.
Definíciós hiányosságok
A tervezet az interneten illetve egyéb elektronikus úton megvalósuló egyes tipikus - közreműködői - magatartásformák szerepét igyekezett tisztázni az e-kereskedelmi irányelv alapján. (Tekintettel arra, hogy a közreműködők felelőssége - a jogsértő, vagy felelősséget eredményező tevékenységet végző személy mellett - általában problematikus, ezért indokoltnak tűnhet e közreműködők szerepének jogszabályi rendezése is.)
Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokhoz kapcsolódó tevékenységek számának meghatározása és szabályozása a tervezetben nem teljes körűen történt meg, bár tény, hogy az irányelvben meghatározott magatartási formák szabályozása megvalósult. Ennek megfelelően az adatátvitel, a gyorsító-tárban való tárolás, a tárhely biztosítás ugyan belekerült a tervezetbe, nem található rendelkezés azonban az egyik leggyakoribb közvetítői forma, a "link" meghatározására és az ezzel kapcsolatos magatartások valamint a magatartásokkal megvalósított tényállás és annak jogkövetkezményeinek szabályozására.
Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokhoz kapcsolódó, illetve megvalósító magatartások körében "link" kapcsán természetesen a szintén jogi kérdéseket felvető és azok megnyugtató rendezését igénylő "deep linking" vagy a gyakorlati alkalmazás során szintén jelentős szerepet játszó "framing" igényelt volna szabályozást, amely a tervezet szövege alapján megválaszolatlan marad. Arról, hogy minderre, a gyakorlati életben egyre jelentősebb kérdéskörre vonatkozóan a jogalkotó mikor és milyen szinten kívánt iránymutatást adni, a tervezet nem rendelkezett.
Ismeretlen a felügyeleti szerv
A tervezet meghatározott bizonyos magatartásokat, tevékenység folytatásához illetve a szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó előírásokat, valamint a tevékenységhez kapcsolódó felelősségi szabályokat. Nem került azonban a tervezetbe olyan rendelkezés, amely szabályozta volna mindazon feltételeket és előírásokat, melyek alapján a kibocsátandó törvényben meghatározott előírások ellenőrizhetőek, számon kérhetőek és megfelelően szankciónálhatóak lehettek volna.
Így például nem rendelkezett - még utalás formájában sem - a tervezet az adott piacot ellátó felügyeleti szervről, hatásköréről, a peren kívüli vitarendezésről, illetve nem biztosította a felmerülő jogvita gyors és hatékony lezárásának lehetőségét.
Összehangolatlan jogszabályok
A tervezet több jogszabály módosítását is tartalmazta. Számos esetben azonban az egyes paragrafusok - utalás helyett - más jogszabályokban már szabályozott rendelkezések átvételét tartalmazták, mely jogtechnikailag - elsősorban a jogszabályi rendelkezések átláthatósága és meghatározott normák egységes módon történő kezelhetősége miatt - nem volt előnyös.
A tervezet egyik legnagyobb hiányosságának az mutatkozott, hogy a több szempontból azonos területet szabályozó jogszabályok szóhasználatát, szabályozási körét és a szabályozás módját nem is próbálta összehangolni. Így például a tervezet 6-7. §-aiban szabályozott elektronikus úton megkötött szerződésekkel kapcsolatban - kifejezetten az elektronikus közvetítő eszköz alkalmazására tekintettel - a hatályos magyar jogszabályok közül az alábbi jogszabályok összhangba hozásának szükségessége merül fel: 2001. évi XXXV. törvény az elektronikus aláírásról; 17/1999. (II. 5.) Korm rendelet a távollevők között kötött szerződésekről; 44/1998. (III. 11.) Korm. rendelet a házaló kereskedésről.
Fontosnak tartjuk továbbá kiemelni, hogy a 2001/29/EK Irányelv 5. Cikkének 1. bekezdése, az E-kereskedelmi irányelv 4. Cikkének 2. bekezdése, illetve a tervezet 9. § (2) bekezdése ugyanazt az élethelyzetet (információ továbbítása során a "router-server"-en "megülő" információval kapcsolatos jogi kérdések) eltérően szabályozzák.
|
Rejtélyes rendeleti szabályozás
A tervezet egy olyan felhatalmazást is tartalmazott, amely szerint az általa felsorolt kérdéseket a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter rendeleti úton fogja a későbbiekben szabályozni.
Nem ismert az oka számunkra, hogy bizonyos kérdéskörök miért kerültek be, illetve maradtak el a felsorolásban. A felsorolásban szereplő kérdéskörök közül fontosnak tartjuk kiemelni, hogy például a domain nevek szabályozására a magyar államnak nincs megfelelő eszköze, tekintettel a domain név regisztráció már kialakult, nemzetközi nem-állami szervezetrendszerére és az általa meghatározott előírásokra, szabályokra.
A spamet szabályozzák, a felugró reklámokat nem
A tervezet szabályozta a kéretlen, elektronikus levél útján eljuttatott reklámüzenetek (ún. "spam"-ek) kérdését a gazdasági reklámról szóló 1997. évi LVIII. Törvény módosítása útján.
Megítélésünk szerint a reklámtörvény, illetve általában a reklámtevékenység kapcsán sokkal fontosabb feladat lett volna az ún. "felugró reklám" ("pop-up ad") kérdését szabályozni, amely a jelenleg hatályos jogszabályok alapján - hasonlóan a "spam"-ek kérdéséhez - nem megválaszolható.
Földrajzi hiányosságok
Az általános észrevételeink között külön kiemeljük - bár észrevételünk már a részletes kérdéseket is érinti - a tervezet által meghatározott tárgyi, földrajzi és időbeli hatályra vonatkozó rendelkezéseket.
A tervezet két ellentétes irányban megvalósuló szolgáltatásnyújtásra terjedt ki, azaz a Magyarországra irányuló, illetve az onnan nyújtott szolgáltatásokat kívánja szabályozni. A rendelkezések azonban nem érintették azokat a helyzeteket, mely során a szolgáltató az egész folyamatban csak közvetítő szerepet tölt be, így a szolgáltatás kezdeményezése vagy végződtetése nem Magyarországon valósul meg.
A tárgyi hatályhoz kapcsolódóan megjegyzendő, hogy a tervezet meghatározott eljárásokat kivett a hatálya alól, azonban az irányelvben meghatározott kérdéskörök kivétele következetesen nem valósult meg (pl. családjogi kérdések).
A tárgyi hatály hiánya mellett a tervezet földrajzi hatályára vonatkozó rendelkezések sem értelmezhetőek teljes körűen. A tervezet az uniós csatlakozás időpontjától kezdődően kizárta az EU tagállamokból nyújtott szolgáltatásokra a tervezet alapján kibocsátandó törvény alkalmazását, de nem adott iránymutatást arra vonatkozóan, hogy az ilyen tagállamokból nyújtott szolgáltatásokra vonatkozóan milyen átmeneti szabályokat kíván életbe léptetni.
Adatvédelmi problémák
Külön kérdést képeztek az adatvédelmi rendelkezések, amelyek a tervezetben szereplő formájukban több szempontból is ellentétesek voltak a jelenleg hatályban lévő, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. Törvényben meghatározott adatvédelmi előírásokkal.
Az ellentét egyrészt megvalósul a "opt-out" rendszer bevezetésével, másrészt a tervezet más esetben is lehetővé tette adatok kiadását (pl. jogosult részére történő adatok rendelkezésre bocsátása). Utóbbi szintén az adatkezelési szabályokkal való ellentétet eredményezte.
Nemzetközi jogi kérdések
A tervezet meghatározott joghatósági rendelkezéseket is be kívánt építeni a jelenlegi jogrendszerünkbe. Az igénybevevő magyar joghatóság alá kötelezése azonban felvetette annak kérdését, hogy e rendelkezés bevezetése mennyire van összhangban a szabad joghatóság választására irányadó rendelkezésekkel, és mennyire kikényszeríthető az adott rendelkezés külföldi társaságokkal szemben.
Összefoglalva az általános megközelítésben elmondottakat, megállapítható, hogy a tervezet kizárólag az e-kereskedelmi irányelv rendelkezéseire támaszkodott, annak keretein belül további rendelkezéseket nem tartalmazott.
Az esetlegesen szükséges, a gyakorlatban előforduló további kérdések, valamint az elfogadandó törvény adaptálását elősegítő, illetve a gyakorlati alkalmazhatóságát rendező szabályozás elmaradt, amely mindenképp hátrányos és így a tervezet elfogadásának indokoltságát kérdésessé tette.