Valér
-2 °C
0 °C

Wifi, falu, mutáns

2008.03.27. 11:24
Február óra ingyen wifizhetnek a zsámbékiak, ha beszerzik a 20 ezer forintos kültéri antennát. A sávszélesség ugyan nem nagy, de olyan helyre is eljut a net, ahová máshogyan nem tudott volna.

Valami furcsa állat üvölt a zsámbéki Magyar utca egyik családi házának kerítése mögül. A hangja alapján félig kakas, félig macska lehet, rettenetes mutáns, talán az ingyenes wifi tette ilyenné. A közelben az orvosi rendelő, az út nedves.

Tévedés

Felnyitom a laptopomat, térerőt keresek. A gép egyből meg is találja a nyitott vezetéknélküli hálózatot, az SMC-t. A Speedtest.net oldala gyorsabban bejön, mint az otthoni kábelnetemen, a sávszélesség remek: a 2,8 megabites letöltési sebesség még egy fizetős szolgáltatásnak is becsületére válna. Konkurencia mindenesetre nincs, megpróbálok rácsatlakozni a 3G-hálózatra, sikertelenül, 50 kilobites letöltési sebességig sem jut el a számláló.

Nézzen wifit!

Kicsit mozgolódom, pár lépéssel közelebb lépek a mutáns kerítéséhez, a csatornát átszelő kőhídra rakom a laptopot, hogy lefotózzam a megabiteket. Megnyitom a kép kedvéért a hálózati kapcsolatokat, az SMC mellett azonban megjelenik egy újabb opció: a ZSAMBEK-FREE-2. Upsz.

Az SMC nem a hivatalos hálózat, csak egy felelőtlen magánszemély wifije. Megpróbálok felcsatlakozni a ZSAMBEK-ra, nem sikerül. Nekiesek újra, semmi. Rohangálok a laptopommal a híd körül: még a jel is eltűnik. Megállítok néhány tizenévest, kiderül, hogy nem is zsámbékiak. Aki mégis, nem tud semmit. Válaszokat követelek. Berohanok a nem túl távoli 020-as kocsmába, ahol két nőt találok, az egyikük péksüteményt eszik rózsaszín kabátban.

„Hallottatok már az ingyenes zsámbéki netről?” – kérdezem.

„Persze, egy nagy szar!” – válaszolja a rózsaszínfelsős, akiről kiderül, hogy Simon Brigittának hívják. „A húgaim kenik-vágják ezt az internetes témát, és ők is megmondták, hogy nem jó semmire. Mászkálni kell a lakásban, hogy legyen térerő, folyton megszakad a vonal, este kilenc után használhatatlan” – mondja.

„De legalább ingyen van” – vág közbe a korcsmárosnő.

„Ilyet még ingyen se adjanak” – ellenkezik Brigitta, aki elárulja, hogy minél magasabbra megyünk, annál jobb a vétel.

A hegyre

A kocsma előtt még mindig nem jön be a hivatalos ingyenwifi. Hátam mögé nézek, ott van a település fölötti dombon a késő román, gótikus bazilika. Romos, még a III. Béla feleségével, a francia Capet Margittal érkező Aynard lovag leszármazottai építettek 1220 körül. Akárhogy is, jó magasan van, úgyhogy beugrok a kocsiba, és felhajtok.

Belépek a romok közé, felnyitom a gépet, és azonnal felugrik egy üzenet:

Would you like to join ZSAMBEK FREE-1?

Persze! A hátam mögött a Nyakas-tető, azon van az antenna, én meg elég közel vagyok hozzá, hogy egybeforrjon a kettészakadt technológia. Kipróbálom a sebességtesztet, 260 kilobites letöltési sebesség, ami a romtemplomnál várakozó urak szerint nem sok, de elég.

„Jó, hogy van. Főleg, akinek nincs”, mondja az egyikük, és nem tudok vitatkozni vele.

A hegyen hasít

Visszaülök az autóba, legurulok a polgármesteri hivatalig, és várok a polgármesterre, aki épp az osztrákokkal tárgyal. Az épületben van minden, bankautomata, térkép, hirdetőfal, csinos, fénymásoló munkatárs, csak wifi nincs, legalábbis a laptopom megint nem találja a ZSAMBEK-FREE-t. Még jó, így legalább nem lehet azzal vádolni a polgármestert, hogy csak magának építette a hálózatot.

Változó feltételek

„Kér kávét?” – kínál hellyel Lovas Lajos, Zsámbék első embere, aki elmeséli, hogy a választási program összeállításakor véletlenül jutott eszébe az ingyenes wifi. „Megígértem, így amikor kiderült, hogy nyertem a választáson, meg kellet csinálnom”, mondja, majd hozzáteszi, hogy az eredeti tervek szerint félmillióba került volna a kiépítés, és havi fix összegbe a szolgáltatás bérlése.

„Gondolkodtam a dolgon, aztán felvetettem a partnernek, a Jancsa.netnek, hogy inkább nem fizetnénk semmit, oldjuk meg valamilyen ellentételezéssel a dolgot. Végül sikerült megegyeznünk, mi felajánlottuk a telket, meg a tornyot, amire az antenna került, cserébe nem kell fizetnünk a 256 kilobites internetért. A vállalkozónak azért érte meg a beruházás, mert a kiépítésen, a fenntartáson sokat tudott spórolni, a 256 kilobites sávszélességnél gyorsabb csomagokat meg már pénzért értékesítheti a faluban. Az egy megabites wifi nagyjából 4500 forintba kerül havonta” – mondja a polgármester.

Bevallom, hogy a beszélgetés előtt mászkáltam Zsámbékon, megpróbáltam rácsatlakozni a wifire, de csak a romtemplom mellett sikerült, a többi helyen, így a hivatal várójában viszont nem volt kapcsolat. „Csak két adótorony van, néhány, az antennához közeli helyet leszámítva erősítő kell a jel befogásához”, mondja Lovas Lajos.

És tényleg: ha elolvassuk a leírást, kiderül, hogy a távolabbi eléréshez kell egy kültéri antenna, meg egy beltéri rádióadó vagy wifi-adapter. Ha beszerezzük a szükséges berendezéseket, már stabilan jön a net. A kommunikáció 2,4 gigahertzes sávszélességen történik, a maximális sebesség 256 kilobit lefelé, felfelé 32 kilobit, a korlát nyolc óra naponta illetve két gigabájt havonta.

A polgármester elmondja, hogy a rendszer februárra készült el, jelenleg nagyjából 50-100 ember tudja használni egyszerre, és az 1400 háztartás bármelyike rácsatlakozhat. A jel befogásához szükséges berendezés 15-20 ezer forintba kerül, ami mondjuk négyhavi előfizetés díja, onnantól kezdve viszont tényleg ingyen van a net. 256 kilobit persze nem sok, de ahogy a vártemplomnál tömören összefoglalták, akinek eddig nem jutott, ez is valami. Márpedig Zsámbékon van pár utca, ahova a T-csoport nem tervezi kihúzni a netet, a 3G inkább nincs, mint van, és böngészéshez nem is kell feltétlenül sokkal több, mint 256 kilobit. Főleg, ha ingyen van. Akinek meg több kell, az előfizethet a nagyobb csomagokra. Vagy vesz egy laptopot, és elmegy vele a Magyar utcába, aztán rácsatlakozik az SMC-re.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!