Előd
8 °C
17 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Alig terjed Kelet-Európában a drága internet

2003.09.10. 09:26
Minden jel arra vall, hogy az európai internetezés jövőre, a volt szocialista országok csatlakozásával két - egymástól jelentősen különböző - tempóban és minőségben fog zajlani. Míg nyugaton mind többen élnek a szélessávú internet használatából adódó előnyökkel, addig a majdani EU-tagállamok lakói, ha egyáltalán rendelkeznek hozzáféréssel, legtöbbször a hagyományos dial-up kapcsolattal csatlakoznak a hálóra - írja az ebusiness.com.
Vannak persze keleten is kivételek: Szlovénia és Észtország, úgy tűnik, képes lesz tartani a versenyt a jelenlegi EU-tagországokkal, ám a régió többi állama jelentősen lemaradt az internet-hozzáférés és főként a szélessávú nethasználat tekintetében.

Alig van szélessáv

A brit Point Topic kutatócég szerint a nyolc országban összesen 148 ezer DSL telefonkapcsolatot regisztráltak. Összehasonlításul: Németországban, ahol valamivel nagyobb a lélekszám, mint a nyolc keleti országban összesen, 3,6 millió felhasználója van a Deutsche Telekom nyújtotta DSL szolgáltatásnak.

Kelet-Európa távközlési piaca már túl van a liberalizáción, ám az állami bürokráciából adódó problémákkal még mindenütt szembesülnek. A szolgáltatók jelentős csúszásban vannak a gyors internetkapcsolatok piacra dobásában, értékesítésében. Csehországban a Cesky Telekom és a hírközlési felügyelet vitájából adódóan idén márciusban jelentek meg először a szélessávú szolgáltatások, Szlovákiában még rosszabb a helyzet, hiszen ott július volt a "premier" időszaka.

Túl drága

A gyors kapcsolat elterjedésének első számú gátló tényezője - természetesen - az ár. A Csehországban dolgozók nagyságrendekkel kevesebbet keresnek, mint nyugati kollégáik, a szélessávú internet használatáért azonban több mint a dupláját (megközelítőleg 50 eurót) kell(ene) fizetniük, mint az EU-országokban élőknek.

Az IDC adatai szerint Kelet-Európában 100 háztartásból 14 kapcsolódik a világhálóra. Ez az arány háromszor kisebb, mint nyugaton. Az Eurostat adataiból pedig az derül ki, hogy Lengyelországban a háztartások mindössze 8,5 százalékában van személyi számítógép.

Az Unió azt a célt tűzte ki maga elé, hogy az információs technológiák tekintetében 10 éven belül a világ legversenyképesebb térsége lesz, valamint, hogy ennek érdekében különös hangsúlyt fektet a nagy sávszélességű internetkapcsolatok elterjesztésére, ám ezen követelménynek keleten egyelőre mindössze két ország látszik megfelelni: Szlovénia és Észtország.

Balti példa

Szlovéniában - az Eurostat szerint - az otthonok több mint 27 százalékában van számítógép, Észtország kapcsán pedig gyakorta hallani, hogy a balti állam egyes területeken már meg is haladta a nyugati színvonalat. Az észtek több mint 300 nyilvános közösségi hozzáférési pontról csatlakozhatnak a világhálóra. A parlament elfogadta azt a törvényt, amely kimondja, hogy az internet-hozzáférés az ember alkotmányos joga. Az észt állampolgárok 2005-től kipróbálhatják az elektronikus szavazást; adóbevallásukat pedig már most is beküldhetik az internet segítségével. A sikeres észt projekteket naphosszat lehetne sorolni; kérdés, hogy a többi, csatlakozás előtt álló ország mikor éri el - vagy legalább közelíti meg - a két mintaállam e vonatkozásban elért eredményeit.