A huszonöt tagú Európai Unióban a 16-74 évesek negyvenhét százaléka internetezett 2004 első negyedévében; a többség fiatal és férfi. Ebben az időszakban a vállalkozások nyolcvankilenc százaléka csatlakozott a világhálóra, ráadásul több mint a felük szélessávon. Az egyéni és céges internetezők szokásait, illetve az e-kereskedelem és az e-kormányzat fejlettségét vizsgáló Eurostat-felmérés a huszonöt uniós tagállamon kívül Bulgáriára, Törökországra, Norvégiára és Izlandra is kiterjed.
Csak a görögök voltak mögöttünk
Tavaly az első negyedévben a legnagyobb arányban a svédek használták az internet (nyolcvankét százalék), a második helyezett Dánia (hetvenhat százalék), a harmadik pedig Finnország (hetven százalék). Magyarországon a lakosság alig huszonnyolc százaléka internetezik, és ezzel az adattal csak a görögöket előzzük meg, ahol ez az arány húsz százalék. A sorban előttünk állók csupán egyetlen százalékkal jobbak, Litvániában, Lengyelországban és Portugáliában huszonkilenc százalék az arány.
Az Európai Unió huszonöt tagállamában több férfi használja az internetet, mint nő: a százalékos arány 51:43 százalék. Ez a minta minden tagállamra érvényes Észtországot, Lettországot és Litvániát kivéve, ahol az internetet használó nők aránya szinte azonos a férfiakéval. Az adatok szerint a 16-24 éves korosztályban a legmagasabb az internetetezők aránya, és ez a kor növekedésével csökken. A tizenhat-huszonnégy éves férfiak 76, míg a nők 74 százaléka használja a netet. A huszonöt-ötvennégy évesek korcsoportjában az arány 57 illetve 51 százalék, az ötvenöt-hetvennégy évesek csoportjában pedig 26 és 16 százalék.
Szélessávú Dánia
A céges internetezésben Dánia és Finnország vezet 99 illetve 97 százalékkal, őket Belgium és Svédország követi 96-96 százalékkal. A legalacsonyabb értékeket Portugáliában (77 százalék), Magyarországon (78 százalék), Litvániában (81 százalék) és Cipruson (82 százalék) mérték. Az EU-ban a vállalkozások 53 százaléka tavaly már szélessávon kapcsolódott az internetre. A legmagasabb arányt Dániában regisztrálták (80 százalék), a második Svédország (75 százalék), a harmadik pedig Spanyolország (72 százalék).
A szélessávú internet egyébként Dániában a legelterjedtebb, itt a háztartások 36 százaléka szélessávon netezik, a második Finország 21 százalékkal, a harmadik Észtország 20 százalékkal. Magyarország még 6 százaléknál tartott tavaly tavasszal.