A web feltalálójaként ismert Tim Berners-Lee még márciusban jelentette ki, hogy a mobil internet terjedésének legfőbb akadálya a web, pontosabban az oldalak cseppet sem mobilbarát dizájnja és felépítése. David Clark, aki a 70-es években részt vett a hálózat kifejlesztésében, nem csak beszél: tervének kidolgozásához kétszázezer dollárt kapott a National Science Foundation-től, a tudományos kutatást támogató amerikai szövetségi ügynökségtől.
Nem nőtt fel a feladathoz
Clark szerint a net architektúrája harminc év alatt teljesen elavult: a hálózat képtelen megfelelően kezelni a drótnélküli eszközöket, és az internetes kereskedelem biztonsági követelményeinek sem felel meg. Ráadásul egy szupergyors internettel ellentétben arra is alkalmatlan, hogy elhozza a júzereknek a virtuális valóságban zajló kommunikáció élményét.
Nem minden alapító atya ért azonban egyet kollégája "kezdjünk mindent elölről" szemléletével. "Bármit, amit meg lehet oldani egy huszárvágással, meg lehet csinálni több kisebb lépésben is" - mondta az egykori arpanetes Robert Kahn a Wirednek.
Spammelők és adathalászok
A renegát Clark szerint viszont a kis lépések politikája nem megoldás a biztonsági problémákra. "Vegyük például az adathalászatot és a spammelést. Mutassa meg nekem valaki, hogyan lehet hat lépésben megszüntetni ezeket a gondokat" - mondta Clark, becsempészve a vitába a hat lépés távolság-teóriát.
A kutató hálózatfejlesztőknek és biztonsági szakembereknek szervez találkozókat a nyáron, hogy elképzelését népszerűsítse. Arra akarja ösztönözni a résztvevőket, hogy az alapokkal, az internet felépítésével kapcsolatos problémákkal foglalkozzanak ahelyett, hogy - egyébként nem túl hatásos - vírusírtó programjaik következő frissítésén agyalnának.
Alternatív hálózatok
Clark az olyan kezdeményezésektől sem vár sokat, mint az Internet2, amely hálózati technológiákat fejleszt a holnap internetéhez. A 207 amerikai egyetem és több cég közreműködésével alakult konzorcium tíz gigabites gerinchálózatot hozott létre egyetemek számára.
A guru szerint az Internet2 gyors és olcsó, ám felépítésében nem különbözik az internettől, ezért annak korlátait is magában hordozza. Ugyanez érvényes a szövetségi pénzből működő Next Generation Internetre, vagyis a kutatási céllal létrehozott új generációs hálózatra.
Magyaroszág 2001-ben csatlakozott az addigiaknál nagyságrendekkel gyorsabb, 2,5 gigabites adatátvitelt lehetővé tevő Geant kutatói gerinchálózathoz. Nemsokára ennél egy újabb nagyságrenddel sebesebb, másodpercenkénti fél terabájtos sebességű hálózathoz csatlakozhatnak a kutatók. A Geant 2 projektet az Európai Unió 93 millió euróval támogatja. Az összeg a költségek felét fedezi, a maradékot a résztvevő országok illetékes szervezetei, - Magyarországon a Nemzeti Információs Infrastruktúrafejlesztési Program, a NIIF - állják.