Amaka Anajembának a lagosi legfelsőbb bíróság ítélete szerint a börtönbüntetés mellett vissza kell fizetnie a csalással okozott kárt. A fő károsultnak, egy brazil banknak 48,5 millió dollárral jön, a nigériai kormánynak ötmillióval, és még egy 15 000 dolláros bírságot is kiszabtak rá. A vád szerint Anajemba harmadmagával összesen 242 millió dolláros kárt okozott.
Kis előleg, nagy buli
Az úgynevezett nigériai csalók leggyakrabban köremailekben vetik ki a csalit: kis befektetésre nagy bulit ígérnek, de előlegre mindenképpen szükségük van. Általában fontos állami ügyre, bukott diktátor elásott vagyonának megkeresésére vagy szó szerinti pénzmosásra kérnek pénzt, amivel azután meglógnak. Anajemba és az ötletadó, azóta elhunyt férje nem kispályázott: egyenesen az egyik nagy brazil bankot, a Sao Paolo-i Banco Noroeste S.A.-t vették célba. Az egyik alkalmazottnak jutalékot ígértek annak fejében, hogy a bank támogatja egy repülőtér felépítését az ország fővárosában, Abujában. Repülőtérről természetesen szó sem volt, a bank viszont 242 millió dollárt bukott az ügyön.
Anajemba két társához hasonlóan először ártatlannak vallotta magát, de azután a kisebb büntetés reményében vádalkut kötött.
Exportra termelnek a csalók
Nigéria az Amnesty International szerint a világ második legkorruptabb országa: egy 2003-ban készült jelentés 1,4 pontot adott neki a lehetséges tízből, és csak Banglades előzi meg a sorban. A Yahoo szerint az ország legfőbb exportbevétele az olaj, a földgáz és a kakaó után a nigériai csalásból származik. Két éve a nemzetközi nyomás hatására a kormány külön szervezetet állított föl a csalók leleplezésére. A gazdasági és pénzügyi bűncselekmények kivizsgálására létrehozott bizottság, az EFCC eddig kétszáz ügyet juttatott el a vádemelésig, és ugyanannyi csalót tartóztatott le.