További Net cikkek
Hvide azt állította, hogy a személye elleni támadás kárt okozott cége imidzsében, amit a bíróság elfogadott. A tárgyalást követően Hvide ügyvédje elismerően bólogatott, majd sikerüket nyugtázva megjegyezte: a döntés majd arra kényszeríti az internetezőket, hogy "gondolkozzanak is, mielőtt beszélnek".
Rágalmazás vagy szabad véleménynyilvánítás?
Az ACLU azt szerette volna elérni, hogy a bíróság előbb tisztázza, történt-e rágalmazás, mielőtt megnevezik a vádlottak listáján csak John Doe-ként feltüntetett személyeket. A szervezet azzal érvelt, hogy ha nem történt bizonyítható rágalmazás, nem szükséges nevesíteni Hvide kritikusait.
Az ACLU ügyvéde meglepő fordulatnak és jelentős visszalépésnek nevezte a döntést. Ugyanakkor még nem írta le teljesen az online szólásszabadságot, hiszen a bíróság nem indokolta meg ítéletét, s ezért nem számít precedensértékűnek.
Lauren Gelman az Electronic Frontier Foundation attól tart, a floridai döntés nyomán felbuzdulva más bíróságok is követni fogják a példát. "Ilyen beszólások naponta ezrével történnek mindenféle chaten" - mondja Gelman. "Nem szeretnénk, ha rendszeresítenék ezeket a pereket és ezzel öncenzúrára kényszerítenék az embereket."
A névtelen cégellenség
Az EFF egy másik ügyben is érdekelt, október 13-án a Public Citizen szervezettel együtt adott be keresetet egy névtelenül írogató internetező védelmében. A hölgy szintén a Yahoo fórumokon került bajba, az AK Steel Corp. ugyanis úgy gondolta, hogy őket bizony becsmérelték, megrágalmazták és meg is fenyegették.
Az AK Steel azt kéri a bíróságtól, hogy szedje ki a felhasználó nevét az AOL-tól, amely ebben közreműködne, ha arra kerülne sor. A szolgáltatók ugyanis - a Yahoo és az AOL -, hátradőlve hallgatták az eseményeket a floridai tárgyalásokon, mondván, ők azt teszik, amire a bíróság utasítja őket.
Az EFF ezt a kérést akarja most megsemmisíteni, mivel a floridai esethez hasonlóan itt sem bizonyított, hogy valóban rágalmazás történt volna. A polgárjogi harcosok az AK Steel keresetét egyenesen a vállalati dolgozók elhallgattatásának nevezték. A cég az alkotmányban biztosított szólásszabadság ellen vét, ha nem engedi, hogy alkalmazottai szabadon beszéljenek róla az interneten.
Az igazság még nincs meg
Az amerikai bíróságokon korábban igazából még nem feszegették az internetes szólásszabadság kérdéseit, ez a téma mostanában kezd "divatba jönni". Nemrég a Thomas & Betts Corp. próbálta elhallgattatni egy alkalmazottját, aki szintén a Yahoo fórumában (nevezhetjük népszerű anyázó fórumnak) írt. Őt a Public Citizen társaság sikeresen megvédte, a vádat a szólásszabadság védelmével elejtették.
Májusban ismételten csak a Yahoo gazdasági fórumain dezinformált egy internetező, akit be is pereltek, ám a vádlottak padjára már a Yahoo került, amiért engedély nélkül szolgáltatta ki regisztrált felhasználója személyes adatait.
Itthon erősebb az öncenzúra
Magyarországon a floridaihoz hasonló per ezidáig nem történt internetes fórumban megjelent rágalmazás miatt. Az Index Törzsasztalán azonban több esetben előfordult, hogy néhány keményebb megjegyzés után maguk a hozzászólók vagy a sértettek kérték a rágalmazó információ törlését, amelynek a moderátorok eleget tettek.