Keresők és emberek

Kezdetben az internetes keresők még drótos és izgalmas vívmánynak számítottak. Egy szót kellett csak az ablakba írni, és az ember pillanatokon belül pontosan megtalálta az ezer oldal közül, amit keresett.

99 nyarán az NEC princetoni kutatóintézete közölte, hogy egymilliárd weboldal létezik, számuk körülbelül nyolchavonta megduplázódik; a keresők lemaradtak, mint James Bond a katmandui gyorsról, egy keresőszóra egy halom irreleváns és döglött linket adnak válaszul. Azóta már egyszer megduplázódott a weboldalak száma.

Embernek ember keres

A keresőknek nem csak az internet növekedése, hanem az internetezők is feladják a leckét. A tipikus internetező a következőképp jár el: beír egy szót; okéz; kap egy millió találatot; a legfelső linkre kattint; eltéved. Ilyen módszerrel két féle tartalmat lehet sikeresen keresni: a legnépszerűbb témákat, vagy a legritkábbakat. A kettő között egy óriási adathulladék-mező húzódik.

Ahhoz, hogy a kereső eredményesen kezelje az emberi szokásokat, egy kis emberi értelmet kell a szoftverbe oltani. A fluid emberi értelem befutja a bitvázat, kiborgizálódik, tényleg szép. Az indexelő-szoftvereket évek óta fejlesztő és finomító szakemberek jópár munkaórája válik így szükségtelenné, akik e virtuális géprombolástól befordulnak, és sorra bevásárlókocsiba költöznek.

Jelenleg nem lehet olyan programot írni, amely képes lenne eredményesen értékelni, és követni az internet gyarapodását, az emberek így visszahódítják a szoftverektől ezt a területet. ,,Manapság már majdnem mindenki ezt csinálja." - mondja Bill Bliss, az MSN Search igazgatója.

Töredezettség...

A havonta 63 millió látogatót kiszolgáló Yahoo katalógus teljes egészében a cég 150 szakemberének munkája

A NetRatings és a Media Metrix felmérései szerint is a Yahoo a világ jelenleg legnépszerűbb keresője. A havonta 63 millió látogatót kiszolgáló Yahoo katalógus teljes egészében a cég 150 szakemberének munkája. Az elmúlt egy évben került az első tíz közé az About.com, amely ugyanezt a Yahoo szisztémát alkalmazza, azzal a kiegészítéssel, hogy minden témakörnek külön szakértője van, aki kis képről mosolyog az interneten szörfözőre.

Ugyancsak az elmúlt év folyamán vonult be nagy sebességgel a jó nevű megállapodott keresők - az Alta Vista, Excite, és Lycos - közé a Google és a Northern Light. A Webby-díjas Google-nál hatezer linuxos PC-n fut az indexelő program, amely egy olyan könyvtárstruktúrát tölt fel, amelyet egy fanatikus könyvtáros szakember-csoport korrigál és fejleszt folyamatosan.

,,A baj az, hogy ezek a struktúrák széttörik az adathalmazt." - mondja Everett H. Brenner adatkezelési szakember- ,,Írsz egy király pszichológiai dolgozatot, és ha olyan a témája a vallás címszónál landol. Minél tovább kategorizálsz, annál több információt veszítesz."

... vagy zsarnokság?

Az olyan keresők, mint a DirectHit, ezt azzal kerülik meg, hogy az olvasókra bízzák a linkek osztályozásának feladatát. Az adatbázis ebben a felfogásban aszerint osztályozza az adott keresési szóra kiadható linkeket, hogy az internetezők hányszor választották ki a találatok közül. Adott szóra az a link a legmegfelelőbb találat, amelyre a legtöbben kattintottak. Módosított formában ezt a módszert alkalmazza a HotBot és a Lycos is.

A DirectHit féle rendszer legfőbb hibáját ,,a nép zsarnokságának" nevezik. Ez elnyomja az elfekvő kis oldalakat, így csak az nem talál semmit, aki pontosan tudja, mit keres.

Közben azok a programozók, akik mégsem költöztek bevásárlókocsiba, teljes erőbedobással mesterséges intelligenciákat fejlesztenek, amelyek kiválthatják az emberi munkaerőt. A LexiQuest által fejlesztett szoftver. Elérték, hogy ha valaki beírja hogy ,,a budai vár", a kereső nem azt válaszolja, hogy hadd várjon. Lehet, hogy csak bűvészkedtek.

A könyvtárosok úgy vélik, hogy a mesterséges intelligencia az ő életükben még nem fogja helyettesíteni őket, és ők tudják.