Donát
-3 °C
10 °C

Újabb botrány rengette meg a Wikipediát

2007.03.09. 11:05
Az online enciklopédia egyik legtermékenyebb vallásügyi szerzője azt állította magáról, hogy két doktori fokozata van, aztán kiderült, hogy még az egyetemet sem fejezte be. A Wikipedia kritikusai szerint az eset újabb bizonyíték az enciklopédia megbízhatatlanságára. Az alapító Jimmy Wales új intézkedéseket fontolgat.

Ezentúl igazolniuk kell személyazonosságukat azoknak a Wikipedia-szerzőknek, akik azt állítják magukról, hogy valamilyen területen szakképesítéssel rendelkeznek, jelentette be a napokban Jimmy Wales, a világ legnagyobb online enciklopédiájának alapítója. A többi szerző továbbra is maradhat anonim, ha akar.

Wales azután döntött így, hogy kiderült: az angol nyelvű Wikipedia egyik legtermékenyebb szerzője és legszorgalmasabb adminisztrátora, aki Essjayként jegyzi szócikkeit, nem szabadságát töltő egyetemi professzor, mint azt állítja magáról, hanem egy Ryan Jordan nevű, Kentucky állambeli fiatalember, akinek nincs semmilyen komoly tudományos képesítése.

Professor for Dummies

Az Essjayről nyitott Wikipedia-szócikk szerint, amelyet a vitára való tekintettel zároltak az adminisztrátorok, Jordan azt állította magáról, hogy egy magánegyetemen tanít, és két doktorátusa van. Valójában egy nem túl neves helyi főiskolára járt, de azt is abbahagyta, és vallástörténeti tárgyú szócikkeinek szerkesztésekor olyan forrásokat használt, mint a népszerű Dummies (hülyéknek)- sorozat katolicizmusra vonatkozó része.


Innen jött az ihlet
A botrány azután robbant ki, hogy Essjay szerepelt és megszólalt a tekintélyes New Yorker egyik tavalyi cikkében. A magazin szerkesztői a cikk júliusi megjelenése után tudták meg, hogy Essjay nem az, akinek mondja magát.

A Wikipediát 2001-es indulása után támadják megbízhatatlansága és az ott közölt szócikkek megkérdőjelezhető hitelessége miatt. Az online enciklopédia ellenzői szerint az Esssjay-eset újabb bizonyíték arra, hogy a Wikipediának nem lehet hinni.

Azok az intézmények, amelyek a klasszikus módszerekkel operáló tudomány letéteményeseiként jellemzik magukat, régóta rossz szemmel nézik a Wikipediát, ahová bárki bármit publikálhat, és csak a közreműködők közül kiválasztódó adminisztrátorokon múlik, hogy melyik szócikket zárolják vagy törlik.

A Nature magazin egy 2005-ös cikkében szakértőkre hivatkozva azt állította, hogy minőségüket és alaposságukat tekintve nincs lényeges különbség a szabadon szerkeszthető Wikipedia és a bőrkötéses tudósok által írt Encyclopædia Britannica között. Tavaly márciusban a Britannica hosszas tanulmányban cáfolta tételesen a Nature cikkét, és igyekezett bebizonyítani, hogy a nyomtatott enciklopédiában talált hibák valójában nem hibák. Korábban a Britannica volt szerkesztője nyilvános illemhelyhez hasonlította a Wikipediát, amelyről soha nem tudhatja az ember, ki használta utoljára.

A Wikipedia-hívők a kollektív tudás és a közösségi szerkesztés előnyeivel érvelnek, de nem mindenki ért velük egyet: idén februárban a Vermont állambeli Middlebury Egyetem történelemtanszéke egyenesen megtiltotta diákjainak, hogy dolgozataikban a Wikipedián talált szócikkekre hivatkozzanak.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!