Szabina
7 °C
19 °C
Index - In English In English Eng

Az internet menti meg a vacsoránkat

2012.01.14. 07:59
A CES-en ugyan kevesebb háztartási gépet mutattak be, mint a berlini IFÁ-n, ahol még fritőzzel zsonglőrködő séfek is fellépnek, de Vegasból sem hiányoztak a legjobb újítások. Dél-Korea lesz a vezető az intelligens háztartási eszközök piacán?

Hálózatba kapcsolt társadalomban élünk - mondta Hans Vestberg, az Ericsson vezérigazgatója a CES-en megtartott beszédében, amiben nem volt semmi meglepő, mert ez a megjegyzés gyakran elhangzik a távközlési vásárokon. Csakhogy az üzenet egészen másképp hangzik a CES-en, ahol nem bázisállomások és antennák sorakoznak a standokon, hanem háztartási eszközök. Vegasban találkoznak a kereskedők a gyártókkal, akik élő demókban mutatják be, hogy miként valósul meg a távközlési szakértők víziója.

Bár a hálózatról mindenkinek a tévé, a telefon és a tablet jut eszébe, az internet ma már a hűtőt, a mosógépet és a porszívót is elérte. Ennek a trendnek az élén a két leghíresebb dél-koreai vállalat áll, az LG és Samsung. Nincs még egy olyan vállalat a világon, amelynek olyan széles termékpalettája lenne, mint ennek az ázsiai párosnak, akik egyre ügyesebben használják ki ezt az előnyüket. Egy Apple vagy egy Nokia csak akkor jut egyről a kettőre, ha meggyőz más vállalatokat arról, hogy építsenek kommunikációs modult a gépeikbe. Ezzel szemben az LG és a Samsung egyszerűen csak legyártják maguknak a gépeket, és elkészítik a szükséges szoftvereket.

 

Ki kell dobni a salátát

Mitől ilyen rohadt büdös ez a hűtő? - teszi fel a kérdést a huszadik század háziasszonya, majd bosszankodva lel rá a sajtos doboz mögé beszorult túróra. Jól jött volna a szombati sütihez, ha időben előkerül. Mindkét gyártónak van megoldása a problémára, a Samsung wifis hűtőjének prototípusában kézzel kell megadni a betett termék lejárati idejét, és a rendszer szól, ha valamit nemsokára ki kell dobni. Ez igényel némi extra munkát, de nem nagy áldozat, ha cserébe nem kell kéthetente kisuvickolni a berohadt hűtőt.

A Samsung dolgozik azon, hogy a frigóval tudjunk ételt rendelni, és már letölthetünk recepteket az Epicurious nevű portálról, jegyzeteket írhatunk, híreket olvashatunk, és beköthetjük a családi Google Naptárat is. A hűtő a többi géppel is tud kommunikálni, a segítségével ellenőrizni lehet a mosógép és a szárító működését. Csak azt nem értem, hogy miért a hűtő közepén helyezték el a kijelzőt. Akinek ez pont szemmagasságban van, az egészen biztosan nem éri el a frigó felső polcait.

Persze nem csak a frigó lehet az irányítóközpont. A Samsung bemutatott egy AllShare Control nevű szoftvert, amivel a Samsung tévén beütemezett felvételeket, az önjáró robotporszívót, valamint a mosó- és szárítógépet irányítható. Távolról megállítható, elindítható és időzíthető a mosás, és arról is értesítést kérhetünk, hogy lejárt egy program, mehetünk a ruhákért. Ez különösen hasznos lehet olyan lakóházakban, ahol több családra jut egy közös alagsori mosókonyha.

 

Nyomokban mogyorót is

Az LG egy okostelefonon futó alkalmazással nyújtja a legnagyobb segítséget a háztartásoknak. A Smart Manager nevű programmal a felhasználó bármikor megnézheti, mi van a hűtőjében, így elkerülhetők a fölösleges vásárlások. Ha váratlanul bejelentkezett egy vendég vacsorára, pillanatok alatt ellenőrizhetjük az otthoni készleteinket, és hazafelé menet megvehetjük a hiányzó összetevőket.

A program a felhasználó egészségére is ügyel, az életkora és súlya alapján receptet ajánl, és ételallergia esetén is figyelmeztet a veszélyre. Az LG hűtője a sütővel ápol szoros kapcsolatot, a kiválasztott recept alapján automatikusan beprogramozza a sütő hőmérsékletét. Az LG hűtőjének hanggal is megmondható, hogy milyen ételt helyeztünk be, és a berendezés saját maga kitalálja, hogy mikor jár le a szavatossága.

Az LG-nek egy intelligens hibaelhárító módszere is van, amivel a vállalat szakértői távolból kommunikálhatnak az eszközzel, hátha rájönnek a probléma okára. Ennek a jelenlegi verziója olyan, mint a tíz évvel ezelőtti betárcsázós modemek, amik pittyegve-berregve léptek fel az internetre, de ez esetben a hibaüzenetet közvetítik a hangjelek. Az új modellekben viszont már ezek az adatok is wifin jutnak el a szervizbe.

 

Nagyon jó ezek az új funkciók, mert végre nemcsak rádobnak egy kijelzőt a hűtőre, hogy "nesze böngésszetek!", inkább megpróbálnak értelmes szolgáltatásokat a rendszerbe építeni. Ehhez a fejlődéshez talán arra is szükség volt, hogy elterjedjenek az okostelefonok, és megjelenjenek a táblagépek, amelyek a méretük miatt nagyszerű otthoni vezérlőközponttá válhatnak. Már csak azt nem tudjuk, hogy ezek az új gépek mikor kerülnek a boltokba.

Vissza a tévéhez

Éppen amikor a háztartási gépeket kerestem fel a Samsung standjánál, sikerült belecsöppennem egy tévés előadásba, ami arról szólt, hogy az AllShare Play segítségével miként tudjuk összekötni az eszközeinket. Feltéve persze, hogy azokon a Samsung logója van. Nagyon jól rámutattak arra, hogy milyen hihetetlen kapcsolat épül ki az eszközök között, és egyáltalán nem látszott a demót levezénylő pároson, hogy kényelmetlen és nehézkes lenne a kütyük használata.

Egy Galaxy Note táblagép segítségével értek el olyan fájlokat, amiket egy AllShare szoftvert futtató laptop merevlemezén tároltak. Ezek a videók és zenék nemcsak a Note tableten játszhatók le, hanem arról átsugározhatók egy közelben lévő Samsung tévére is. A táblagépnek és a tévének ugyanazon a helyi hálózaton kell lenni, hogy működjön ez a multimédiás átjátszás. Az újdonság az, hogy a fájlokat tároló laptop bárhonnan rácsatlakozhat az internetre. A Samsung előadói azt játszották el, hogy egyikük megérkezik a barátja házába, és a tablet segítségével lejátszik egy videót, amit nem kellett korábban átmásolnia sem pendrive-ra, sem a mobiljára, hanem egyenesen az otthoni gépéről futtatta.

A bemutató elgondolkodtatott, hogy mindehhez vajon milyen internetelérés szükséges. Dél-Koreában nem lehet gond, mert ott a száz megabit általánosan elterjedt. Az sem meglepő, hogy a jó infrastruktúrával ellátott országban ilyen ötletekkel állnak elő. Arra viszont kíváncsi vagyok, hogy egy átlagos magyar sávszélesség milyen felhasználói élményt biztosít.