Farkas
10 °C
16 °C
Index - In English In English Eng

Ubuntu Linux települt az Androidra

2012.02.28. 16:16
A Las Vegas-i CES után a Barcelonai Mobile World Congressen is saját standdal jelent meg a Canonical, a népszerű Ubuntu Linux gyártója, mégpedig azért, mert az ingyenes operációs rendszer már okostelefonon is fut.

A Microsoft sok nehézséget okozhat a Google-nek, mert az asztali operációs rendszerek piacán az utóbbi nem nagyon tud labdába rúgni. Van a keresőcégnek egy böngészőre épülő Chrome OS koncepciója, amely minden adatot és szoftvert távoli szervereken futtat, de az egyelőre nem túl sikeres. Talán azért, mert nem lehet mindent a felhőben tárolni, az embereknek szükségük van a szoftverekre, mert még évekig nem lesz mindenki számára elérhető a folyamatos és akadásmentes internetelérés.

Erre nyújt megoldást a Canonical, a dél-afrikai cég ugyanis az Ubuntu Linuxszal és a rajta futó több ezer szoftverrel egészítette ki az Androidot. Az együttműködés azért előnyös, mert a két operációs rendszer ugyanazt a rendszermagot (szakszóval: kernelt) használja, de amíg a mobilos appok a Google által összerakott Dalvik környezetben futnak, addig az Ubuntu szoftverei natív linuxos programok.

Az Ubuntu most egy Motorola Atrix 2 mobilon fut, amiben kétmagos, 1 gigahertzes processzor és 1 gigabájt RAM van. A demón kiderült, hogy ez bőven elég az Ubuntunak. Amikor csak a kijelzőre, a billentyűzetre és az egérre koncentráltam, észre sem vettem, hogy egy közönséges okostelefonon dolgozik.

Az Ubuntu kizárólag akkor indul el, amikor a készülék dokkolóban van, mert ezt a rendszert nem kis kijelzőre tervezték. A készülék kikapcsolásakor az Ubuntu hibernálódik, vagyis az aktuális állapota egy fájlba mentődik el. Ennek köszönhetően pontosan ott folytathatjuk a munkát, ahol a legutóbb abbahagytuk. A kezelőfelületen jelenleg ugyanazt a felhasználói élményt kapjuk, mint egy hagyományos pc-s Ubuntutól. A LibreOffice néhány másodperc alatt elindul, rendes Chrome böngészőben netezhetünk, és megtaláljuk a Linux jól ismert zenelejátszóit, képszerkesztőit és sok száz más segédprogramot.

Persze, egy-két jel elárulja, hogy nem szokványos Ubuntuval van dolgunk, hiszen a programindító menüben ott van a telefonhívások és az Android ikonja. Ha asztali módban hívnak minket telefonon, nem kell kikapni a készüléket a dokkolóból, mert a szoftver kezeli a hívásokat. Vagy kihangosítjuk a beszélgetést, vagy fülhallgatót használunk. Az Android ikonjára bökve a Motorola által kifejlesztett Mobile View alkalmazás nyílik meg, ebben futtathatók az androidos programok. A program teljes kijelzőre is felnagyítható, tehát nagy méretben futtathatjuk például az Angry Birds-öt meg a mobil beépített Google Térképét.

A platform még csak prototípus, és a Canonical a mobilgyártóknál házal vele, hátha valaki gyárilag feltelepíti a készülékére. A szolgáltatók biztosan örülnének egy ilyen rendszernek, mert a mobil korlátozott hardvere miatt (nincs ethernet port) a felhasználó az asztalánál ülve is kénytelen lenne a mobilhálózatra csatlakozni. Vagy a wifire, de előbb vagy utóbb az is a szolgáltatóhoz fog tartozni (erről a wifi offloading témáről később írok részletesen). Az Ubuntu több mobilnetes ügyfelet és nagyobb adatforgalmat generálhat.

A felhasználók közt is biztosan vannak olyanok, akiknek bejönne ez a megoldás. Tudni kell, hogy az Ubuntunak pár hete jelent meg egy kimondottan üzleti célra szánt változata, amin a céges rendszergazdák szigorúbban felügyelhetik az alkalmazottak tevékenységét. Kivettek a rendszerből néhány fogyasztói funkciót, például a játékokat, a közösségi megosztást és a fájlcserélőt, nehogy ezeken át szivárogjanak ki a kényes vállalati információk. A Canonical még felhőszolgáltatást is tud kínálni, az Ubuntu One online tárhelynek is van vállalati ügyfeleknek szánt változata.

Ahhoz, hogy az Androidra ültetett Ubuntu elterjedjen, még meg kell oldani néhány problémát. A Canonical már dolgozik a saját Mobile View alkalmazásán, mert a Motorola változata túl lassan tölti be a mobilos appokat. Ezen kívül egyesíteni kell azokat a szoftvereket és adatbázisokat, amelyek az Ubuntun és az Androidon külön-külön megtalálhatók. A felhasználót összezavarja, ha két névjegyalbumot, számológépet és levelezőprogramot lát a rendszerben. A csevegőhálózati státuszunkat állító programot is át kell hangolni, hogy egységesen kezelje a közösségi jelenlétünket.

A Canonical abban bízik, hogy még az idén megjelenik az első ubuntus okostelefon, reménykedjünk benne, hogy azt négymagos processzorral, legalább 2 gigabájt RAM-mal felszerelt csúcsmobilra telepítik, hogy az asztali üzemmódban is biztosan elegendő erőforrás álljon a rendelkezésünkre. Ha kiadják az első mobilt, akkor a Canonical közzéteszi a mobilos Ubuntu fejlesztői változatát, amivel – bár nem kimondottan erre szánják – bárki feltelepítheti majd a kedvenc Linuxát a korábban vett androidos okostelefonjára, táblagépére.