Pár év, és minden játék ingyen lesz

2013.06.13. 20:05

Az idei E3 játékkiállítás egyik leglátványosabb trendje a tabletes és okostelefonos játékok előretörése. A hagyományos kézi játékkonzolok, a Gameboy, a Nintendo DS, a PSP, a Playstation Vita alig-alig tűnnek fel, szinte csak a saját gazdáik, a Nintendo és a Sony standjainál találkozhattunk elvétve rájuk írt játékokkal. Viszont annál több iPaden futottak különféle demók, a legnagyobb kiadóknál és sosem hallott nevű kis cégeknél egyaránt. A mobiljáték annyira forró téma, hogy az E3-on belül saját minikonferenciát kapott, ahol a Sonytól az Nvidiáig, a Ubisoftig és a Microsoftig egy sor szakértő adott elő, és mind egyetértettek abban, hogy a jelen úgy évi 12 milliárd dolláros fogalom erejéig, a közeljövő viszont még sokkal inkább az androidos és iOS-es játékoké.

2012-ben 800 millió, játékra alkalmas mobileszköz (okostelefon, tablet, kézikonzol) volt a világon, ez a szám 2014-re várhatóan másfél milliárdra fog emelkedni. A jóslatok szerint a nagy nyertes az Android, ami 60 százalék közüli részt ural a piacból, az iOS 20 százalék körül tartja magát, a pár éve még egyeduralkodó kézikonzolok pedig jövőre már alig lesznek 10 százalék felett. Ez egyrészt elképesztő ütemű fejlődés, másrészt hihetetlen drasztikus átalakulás. Mindehhez hozzájön, hogy az okostelefon és tablet játékplatformként még nagyon fiatal, és a fejlesztési költségek nem szálltak el annyira, mint a konzolos vagy pécés játékoknál. Ez pedig összességében azt jelenti, hogy a szemünk előtt zajlik a mobiljátékok hőskora, amikor pár jó ötlettel, jó időzítéssel a semmiből lehet milliomossá és szupersztárrá válni egyik napról a másikra, lásd a Rovio (Angry Birds) vagy a Supercell (Clash of the Clans) esetét.

Az új, kaotikus piac nem csak megmagyarázhatatlan bestseller játékokat termel ki (vajon miért éppen a Fruit Ninja, a Cut the Rope vagy a Candy Crush Saga lett siker, és nem valamelyik másik, a több tucatnyi, nagyon hasonló játék közül?), de egy új értékesítési modellt is előtérbe hozott. Ez a f2p vagy freemium megoldás, ami az utóbbi egy-két évben terjedt el futótűzszerűen, annyira, hogy ma már a mobiljátékok bevételeinek csak 44 százalékát adja a konkrét vételáruk, 5 százalék a játékon belüli reklámok megjelenítéséből jön, a maradék, vagyis évi több mint 6 milliárd dollár pedig mikrotranzakciókból, trendibb nevén IAP-ből (in-app purchase, alkalmazáson belüli vásárlás). A nagy trükk az, hogy a játék ingyen, vagy egy-két dollárnyi aprópénzért elérhető, és ha már rákattantunk, vehetünk optikai tuningokat, plusz pályákat, funkciókat, vagy konkrét játékbeli előnyöket pénzért.

A dologban az a csodálatos, hogy szinte mindenki jól jár vele. A béna játékos belenyúl a zsebébe kb. egy doboz cigi árának megfelelő összeg erejéig, és sikerélményt kap a játékban, az ügyes játékos eközben örül, hogy nem kellett pénzt adnia a játékáért. A fejlesztő örül, hogy a mikrotranzakciós megoldással egyenesen a zsebébe folyik a pénz, nem veszi le belőle a sápot a kiadó, a disztribútor, a nagyker, a kisker. A jelenség a mobilosok mellett a pécés online játékoknál is megfigyelhető, igaz, ott az szorította bele a kiadókat ebbe, hogy hosszú távon senki nem tudott megélni a World of Warcraft mellett úgy, hogy havidíjat kért. Hát elkezdtek nem kérni, és csodák csodájára nem csak a játékosbázis nőtt a sokszorosára az ingyenességtől, de a mikrotranzakciók miatt a bevétel is.

A szakértők szerint csak idő kérdése, hogy mikor vállalja be ugyanezt ez klasszikus, nagy költségvetésű játékkal egy kiadó. A kockázat persze óriási, százmillió dollárig elszaladhat ma egy csúcskategóriás játék teljes költségvetése, ahhoz azért, hogy ezt ingyen szórja az ember a nép közé, holmi mikrotranzakciókban reménykedve, erős idegzet kell – de ha bejön a dolog, nagyot kaszálhat vele. Márpedig előbb-utóbb valakinek muszáj lesz ilyet lépnie, mert ha a játékosok elkezdenek rádöbbenni, hogy valami egydolláros androidos játék jobb és hosszabb távú szórakozást ad nekik, mint a 60 dolláros új Call of Duty vagy Need for Speed, lesz nagy sírás-rívás a 20. századi értékesítési modellbe beleragadt kiadóknál.

Apple vagy Android?

Nagyon érdekes, mennyire különbözik bizonyos dolgokban a mobilos játékpiacot uraló két rendszer, illetve a felhasználói táboruk. Hiába van nagyjából háromszor annyi androidos készülék a világon, mint iPhone és iPad, az App Store játékokból származó bevétele a két és félszerese a Google Play hasonló mutatójának – vagyis az Apple-tulajok sokkal szívesebben és többet költenek játékra. Az App Store játékos bevételéből az amerikai felhasználók adják a legnagyobb részt, míg az androidnál Japán és Dél-Korea vezet, és a Távol-Keleten a leggyorsabb a fejlődés üteme is.

 


  • Hírek
  • Hírek