Dezső
14 °C
27 °C

Las Vegas retteg az iPhone-tól

2009.02.18. 22:25 Módosítva: 2009-02-18 22:33:14
A kaszinókban szigorúan tilos az elektronikus segédeszközök használata, így Las Vegasban bárkit kidobhatnak a játékteremből, aki az iPhone-jára telepített lopakodó programmal próbál bankot robbantani. De a blackjackben a fejszámolós módszer is működik, és ez ellen a kaszinók nem tehetnek semmit. Legalábbis hivatalosan.

A nevadai szerencsejáték-felügyelet a múlt héten hivatalos levélben figyelmeztette az államban működő kaszinókat azokra az iPhone-os programokra, amelyekkel nyomon lehet követni a leosztott és a pakliban maradó kártyákat. Az elsősorban blackjackre kifejlesztett kártyaszámláló programok segítségével ugyanis a játékosok túljárhatnak a kaszinó eszén, és folyamatosan nagy nyereményekkel tudnak távozni az asztaltól, miközben a játékterem bevétele csökken, a haragja meg egyre nő.

A nevadai testület egy indián törzs által üzemeltetett észak-kaliforniai kaszinótól szerzett tudomást a szoftverről, amely a levél szerint négy különböző számolási módszert használ, és lopakodó módban is üzemel. Ilyenkor az iPhone látszólag ki van kapcsolva, de a sötét képernyő valójában aktív, és ha a játékos megjegyzi, melyik ikon hol van, titokban tudja használni a programot. "Emlékeztetnék arra, hogy ez a fajta program, illetve az ilyen programot futtató eszköz (a használat szándékával együtt) az engedéllyel működő kaszinókban az NRS 456.075-be ütközik" - írta a felügyelő bizottság egyik tagja, Randall Sayre a levélben. (A hivatkozott szöveg Nevada állam törvénykönyvének azon része, amely a játékost segítő eszközök használatát tiltja a kaszinókban.)

Kipróbáltuk, működik

hilo200

Rövid utánajárással (App Store) és a várható mesés eredményhez képest szinte jelképes összeg befizetésével (3 euró) beszereztük a kaszinók rémálmát. A Blackjack Card Counter nevű alkalmazás kezelőfelülete egyszerű, mint az ék, alaphelyzetben három hatalmas érintőgomb van rajta, esetleg négy, azokat kell nyomogatni, attól függően, hogy milyen lap ment ki éppen. A program mélyén szunnyadó szofisztikált algoritmus aztán a betáplált adatoknak megfelelően megjeleníti a running count és a true count értékét.

Az előbbi szám az osztás kezdete óta kiment lapok összértékét fejezi ki egyetlen számmal, az utóbbi a running count és a használt paklik számának hányadosa (hogy az osztó hány csomag kártyát használ, a beállításokban 1-től 6-ig meghatározható). A program négyféle szisztémában is számol, a standard Hi-Lo mellett van Hi-Opt I, II, és Omega II is, erről hamarosan bővebben.

Egy nyomás a Stealth Mode ikonra, és az iPhone lopakodó módra vált. A képernyő elsötétül, innentől vakon kell nyomogatni a gombokat, ami nem is túl nagy kihívás ahhoz képest, hogy mit szól az osztó vagy a biztonsági személyzet, amikor azt látja, hogy a játékos minden egyes lap felbukkanása után a döglöttnek látszó iPhone-jával matat. A kívánt érték elérését viszont kérésre rezgéssel jelzi a mobil, ami a zsebbéli használatot bátorítja. Már ha nem vesszük figyelembe a leírás utolsó, piros betűs sorát: Figyelem, kaszinóban ne használja! De hát akkor hol, vetődik fel a kérdés.

Hi-Lo, KO, Zen Count, Omega II

omega200

Hasonló, iPhone-ra szánt lapszámlálóból vagy ilyen funkcióval ellátott játékprogramból csak az App Store-ban van vagy egy tucat, az Avalinx 21 PRO: Blackjacktől az iBlackjackig. És bár ezek a programok új dimenziókat nyitnak a bankrobbantási szándékkal Vegasba érkezőknek, maga a kártyaszámlálás, annak trükkjei és a hozzá kifejlesztett módszerek majdnem fél évszázados múltra tekintenek vissza, kisebb könyvtárnyi szakirodalommal. A kaszinójátékok, köztük a magyar huszonegyre kísértetiesen hasonlító blackjack, alapvetően szerencsejátékok, amelyek úgy vannak kitalálva, hogy hosszú távon mindig a bank nyerjen. A blackjackben azonban a játékos saját javára tudja fordítani a szerencsét, ha számon tartja, milyen lapok fogytak el, és ennek megfelelően teszi meg tétjeit.

A legegyszerűbb, és máig is használt számolórendszert, a Hi-Lo-t már 1963-ban kitalálták, és kisebb-nagyobb módosításokkal máig is használatban van. Lényege, hogy a játékos minden a pakliból előkerülő laphoz fejben egy-egy értéket rendel: ez 2-6-ig +1, 10-től ászig -1, a közbeeső lapok esetén semleges, vagyis 0. Lehet fordítva is, tehát kaphatnak a magas lapok pozitív, az alacsonyak negatív értéket, a lényeg, hogy a játékosnak annál nagyobb az esélye a nyerésre, minél több magas lap (tízestől ászig) marad a pakliban. Ilyenkor könnyebben jön össze a blackjack, erősebb a kezdőpozíció, és nagyobb valószínűséggel fuccsol be a bank.

A Hi-Lo után sorban jelentek meg a szisztémák, köztük a KO, a Zen Count és az Omega II, amelyek már -2-es és +2-es értékeket is használnak, esetleg számon tartják a kimenő-bent maradó ászokat is.

Amerika legjobb elméi

bdown200

A blackjacktörténelem leghíresebb lapszámláló csapata a híres massachusettsi műegyetemen, az MIT-n szerveződött meg a múlt század hetvenes éveinek végén, egy fakultatív kurzus résztvevőiből, és később kiegészült más keleti parti elitegyetemek, köztük a Harvard diákjaival. A csoport első komoly sikerét 1980-ban aratta, amikor 89 000 dolláros, befektetőktől összeszedett indulótőkéjüket tíz hét alatt megduplázták. A kaszinók legális kifosztására alakult első blackjack-csoportok a szóbeszéd szerint máig működnek, persze teljes titokban. Történetüket feldolgozta már dokumentumfilm-sorozat (Breaking Vegas, 2004) és félig fiktív, de az alapsztorit illetően hiteles könyv, Ben Mezrich Bringing Down the House című könyve (2003), illetve a kevésbé sikeres folytatás, a Busting Vegas (2005).

A könyvben bemutatott módszer szerint a Vegasba bőröndnyi készpénzzel beszivárgó csoport több tagból áll: a figyelő (spotter) leül egy asztalhoz, és alacsony tétekkel játszik, majd ha "felmelegszik" a pakli, vagyis nő a még bent lévő magas lapok száma, titkos jelekkel odahívja a Nagymenőt (big player, high roller). A Nagymenő is beszáll a játékba, és ártatlannak tűnő beszélgetésbe kezd a spotterrel, mintha csak most ismerkedtek volna meg. A figyelő előre egyeztetett kódszavakkal, hogy a bank ne fogjon gyanút, jelzi a nagy ívű tettestársnak, mennyire forró a csomag: A "Does the hotel have a pool?"(Van a szállodában medence?) például azt jelenti, hogy a pakli +8--nál tart, az "I'm losing my paychek here" (Épp elveszítem a fizetésemet) meg azt, hogy +15-nél. A menőnek már csak az a dolga, hogy jó pillanatban megfelelő téteket tegyen.

A könyvben a feszültséget az MIT-sok és az őket lebuktatni szándékozó kaszinók között dúló folyamatos harc nyújtja: ez egy ponton odáig fajul, hogy az egyik szereplő felelevenít egy esetet, amikor egy lapszámláló játékossal a biztonságiak lenyelettek egy lila színű zsetont. Ez a részlet állítólag kitalált.

Csapás, ellencsapás

donot200

A kaszinók természetesen tudnak a dologról, de érdekes módon egy kicsit még örülnek is a lapszámlálás körüli felhajtásnak, mert az nemcsak a profikat vonzza, hanem a lúzereket is, akik inkább buknak az ügyeskedéssel, mint hogy nyernének vele.

Az Ars Technica szerzője, Erica Sadun idézi a témában bátyját, a szakértő Lorenzót, aki szerint a kaszinók szeretik ugyan az amatőröket, de legalább ennyira utálják azt a néhány profit, aki nagy pénzeket tud leszakítani tőlük. "Téged vagy engem nem fognak kidobni azért, mert 2 vagy 5 dolláros tétekben játszunk, még ha jól számolunk is - mondja Lorenzo, az MIT-n végzett blackjackőrült -, azt viszont kidobják, aki 2 dollárt tesz meg, amikor a banknál van az előny, és 2000-t, amikor nála."

A fejben végzett számolást a kaszinók explicite nem tiltják, sőt nem is tilthatják, mivel egy 1982-es, precedens értékű perben, (Uston v. Resorts International Hotel, Inc.) a bíróság kimondta: nem kergethetők ki a játéktermekből a kártyaszámlálók csak azért, mert jól játszanak. A segédeszközök, így az iPhone vagy más kütyük használatát azonban nemcsak a kaszinók, hanem az egyes államok törvényei is tiltják, lásd a már idézett nevadai törvényt.

A fejszámolók ellen a kaszinók ezzel együtt is számos eszközzel próbálnak védekezni a technikai változtatásoktól a szimpla, de hatékony megfélemlítésig. Egyre nő a játékban használt paklik száma (a blackjacknél már legalább hat csomag kártyát használnak egyszerre), ami megnehezíti a játékosok dolgát, és gyakoriak a véletlenszerűen beiktatott újrakeverések is, amelyek után lehet kezdeni a számolást elölről, nem is beszélve a lapokat folyamatosan újrakeverő automatákról, amelyek lehetetlenné teszik a fejszámolást.

Megtörténik az is, hogy a kaszinó alkalmazottja egyszerűen beszélgetésbe elegyedik a fejszámolással gyanúsítható játékossal, hogy kizökkentse a ritmusból. És mivel a kaszinó magánterület, az üzemeltető azt tilt ki onnan, akit akar - legfeljebb arra hivatkozik, hogy túl hangos volt, vagy sokat ivott. És ha semmilyen módszer nem működik, még mindig ott a legendás lila zseton.

Megszólal a profi kaszinós: "Az iPhone-nál még a símaszk is jobb"

"A blackjack a kaszinójátékok többségével szemben jól körülhatárolható esemény" - mondja Szűcs Kristóf, aki most 39 éves, de már megjárta a budapesti Las Vegas és a Tropicana kaszinó főnöki székét is, majd 2005-ben megnősült, és felhagyott az éjszakai élettel. Bár most berlini magyaros éttermét menedzseli, eredeti szakmáját nem felejtette el.

Szűcs Kristóf még a tropicanás időkben
Szűcs Kristóf még a tropicanás időkben

"Kezdjük az elején. A blackjacket legismertebb formájában hat paklival játsszák, a lapok össze vannak keverve, és a pakli valahol el van vágva - a kaszinótól függ, hogy éppen hol.

Na most ha hat pakli van, az azt jelenti, hogy ha láttál már 24 ászt kimenni, akkor tudod, hogy többet nem lesz blackjack. Ez nagy előny például a ruletthez képest, ahol ha látsz négyszer egymás után egy 13-ast, az még nem jelenti azt, hogy nem jön a következő alkalommal is 13-as.

A kártyaszámolásnak van egy városi legenda része, ami a fiatal MIT-s hallgatókról szól, és van a valóság: mindig jönnek újabb és újabb próbálkozók. Ebből a szempontból viszont különbséget kell tenni Amerika, azon belül is Las Vegas és a világ többi része között.

Magyarországon öt kaszinó működik összesen, és van bennük vagy negyven blackjackasztal. Ezek a megszokott játékjelenségeket produkálják, és itt nem lehet elvegyülni. Ha bejön öt fiatal amerikai kártyaszámoló, és hirtelen elkezdenek nyerni, akkor mindenki odafigyel rájuk. Egy amerikai kártyaszámolónak egyszerűen nem éri meg idejönni: ő nem fizetne repülőjegyet meg szállást csak azért, hogy egy kétszáz forintos asztalnál nyerjen ötszáz forintot. Olyan nagyvárosból, ahol ezt meg lehet csinálni, nagyon kevés van: Makaó, Vegas, talán London, bár nem annyira, és talán Moszkva.

Tudni kell, hogy a blackjackben a játékosnak 2,5%-kal rosszabb esélye van, mint a háznak. Tehát ha bejön valaki 100 dollárral, akkor 97,5-el megy haza, és ez nemcsak hosszú távon, hanem már rövid távon is érzékelhető. Ha valaki jól számol, akkor ez az esély megfordul, de a kártyaszámolás nem egyszerű dolog, hanem kemény munka. Kell hozzá megfelelő tőke, és persze lélekjelenlét. Kezelni kell azt a helyzetet, hogy éppen vagy vesztek, vagy nullán vagyok, és ez nem könnyű. Meg kell tudni saccolni, hogy mi következik, és akkor még bármi megtörténhet, mondjuk a krupié ügyetlen, vagy a pakli negyedét, felét vágja le, vagy csak öt lapot.

Akiről gyanítom, hogy számol, megnézem közelebbről, mit művel, mert ezt egyszerű észrevenni. A blackjackben ugyanis van egy alapstratégia, ami meghatározza, hogy 17-re mit csinál az ember, 16-ra mit, és így tovább. Ha valaki ezzel szembe megy, tehát a megszokottól eltérően játszik, vagy változtatja a tétjeit, az gyanús. Azt észrevesszük, és ennek megfelelően cselekszünk, például nagyobb részt vágunk le a hat pakliból.

A kártyaszámoló nem harcos ragadozó, hanem inkább olyan, mint a róka, aki beoson a hátsó udvarba, hogy ellopja a tyúkokat. Amit csinál, az önmagában véve nem tilos, és olyan nincs, hogy valakit kitiltanak azért, mert számolja a lapokat. De könnyű őket lehetetlenné tenni. A legjobb mégis az, aki elhiszi magáról, hogy tud számolni, közben mégsem tud. Na, ez a legjobb vendég. Az ilyet imádom. Bejön, játszik, sőt hittel játszik és veszít. Minden alkalommal.

A kártyaszámoláshoz óriási átlátó képesség kell, és kombinatorikai készség, sőt a munka része az is, hogy ne bukjon le az ember. Azt szoktam mondani, hogy aki ebből, vagy akár a netes pókerből meg tud élni, az sokkal kevesebb ráfordítással bármi másból megélhetne. Ez sziszifuszi munka, és tulajdonképpen semmi értelme. És erre rájön az is, hogy esetleg utálod a kaszinót. Utálod, hogy el kell hitetned magadról, hogy szenvedélybeteg vagy. Utálod, hogy a saját profitodból borravalót kell adnod a krupiénak.

Ebben a helyzetben a kaszinónak nemcsak matematikai előnye van. Előnye az is, hogy a kaszinó nem ember, hanem intézmény, így nekünk nem kell aggódnunk a játék miatt. Nekünk nem kell döntéseket hoznunk. A játékosnak limitált pénze van, nekünk meg egymillió műanyag korongunk, amiből a végén vagy pénz lesz, vagy nem.

A magyar szabályozás szerint a kaszinókban csak elektronikus eszköz nem használható, így akár a mobiltelefonodat is kikapcsoltathatom. Nem veszem el, de kikapcsoltatom és eltetetem veled. A kaszinó nem közintézmény, nem olyan, mint a hetes busz, el kell döntened, hogy részt veszel-e a szolgáltatásban, és ha igen, a szabályok szerint kell játszani.

Persze a hülyeségnek nincsenek határai; láttam én már rulettkomputert pda-n, mobiltelefonon, amiért egy vagyont fizettek. Van, aki elhiszi, hogy létezik nyerő szisztéma, aztán ha véletlenül kijön a száma, onnantól meg van győződve róla, hogy csodálatos játékos. De az ilyesmi, mint az iPhone is, egyszerűen gyerekdolog. Nagyon könnyű észrevenni. Az Iphone-nál még a símaszk is jobb, akkor legalább nem látszik az arcod."